A WHO jövőre tenné azt az időpontot, amikor az oltóanyag meglehet. A WHO szóvivője a gyógyszeres terápiát illetően elmondta, hogy első körben olyan hatóanyagokkal kísérleteznek, amelyeket már létező gyógyszerekben alkalmaznak, és amelyek esetleg hatékonyak lehetnek a koronavírus ellen is.

Egy-két évbe telik a védőoltás kifejlesztése

„Új gyógyszer kifejlesztésének esetén legalább 5-15 évet kell várni, de a védőoltás kifejlesztése is egy-két évbe telik” – mondta el Duda Ernő immonológus, biotechnológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hozzátette, jelenleg etikailag az orvostudomány nem engedheti meg magának, hogy teljesen egészséges embereket egy potenciálisan halálos vírussal megbetegítsen. „Márpedig ez kellene ahhoz hogy a védőoltás ne másfél év múlva jöjjön, hanem mondjuk fél év múlva” – hangsúlyozta.

Ehhez egy tudománypolitikai probléma is járul. A világ számos gazdag országában kialakult egy védőoltás elleni lobbi, ami nagyon kártékony. Az egészségügy legnagyobb problémája ez, hiszen a védőoltásnál olcsóbb és hatásosabb eszközünk nincs a fertőző betegségekkel szemben.

„Abban az esetben, hogyha eltekintünk a szigorú szabályoktól, és idő előtt forgalomba engedünk egy olyan védőoltást, amiről utóbb kiderül, hogy káros hatásai vannak, akkor ez egy olyan fegyvert ad a vakcinaellenesek kezébe, hogy attól kezdve az összes csecsemőket és gyerekeket védő védőoltás ellen joggal fognak háborogni az emberek” – fejtette ki az immunológus.

Hozzátette, a vártnál sokkal jobb kollaboráció alakult ki a gyógyszergyártó cégek között. Beszélnek arról is, hogy az immunitás kialakulhat, és akkor nem kell mindenkit oltani. Svédországban van egy teljesen más kezelés, mint Európa többi országában.

„A nyájimmunitást akkor érdemes feszegetni, hogyha az embereknek a kilencven százalékát be tudjuk oltani. Ehhez tartós immunitás kell, azonban jelenlegi vírus egy náthavírus. A náthavírusok ellen nem alakul ki tartós immunitás” – tette hozzá.

 „Az én feltételezésem az, hogy azok az emberek, akik szinte tünet nélkül átesnek ezen a fertőzésen, azokban olyan védekezés alakul ki, mint általában a náthavírusokkal szemben, ami néhány hónapig, esetleg egy évig tart el. Feltehetőleg akinél tüdőgyulladás is kialakul, magas lázzal, azokban biztos, hogy kialakul egy hosszabban tartó védettség. Ezek a fertőzötteknek csak 10-15 százalékát, vagy még annál is kevesebbet teszik ki” –  hívta fel a figyelmet Duda Ernő.

Sok mindennel kísérleteznek Amerikában is: antitestek kifejlesztésével, a vírusfertőzésből kigyógyultak vérplazmájával,  és egy malária, valamint súlyos autoimmun betegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerrel.

Egy kaliforniai immunológiai laboratórium alapítója és elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy az általa vezetett laborban kifejlesztették a vírus lehetséges ellenszerét.

Semlegesítő antitestekről van szó. Ahogyan az immunológus fogalmazott, egy sor olyan szuper antitestet fejlesztettek ki, amelyek blokkolják a vírus felületén lévő tüskéket, és így a vírus elveszti a fertőzőképességét. Az úgynevezett tüskék azok a korona alakú kinövések, amelyek a vírus felületén helyezkednek el és a szakértők szerint, a vírus ezekkel hatol be az egészséges sejtekbe. A nevét is ezekről a korona alakú csápokról kapta.

Az ebola-járvány idején antitestekkel sikerült gátat vetni a betegségnek

A doktor elmondta, hogy az ebola-járvány idején szintén antitestekkel sikerült gátat vetni a betegségnek. Sőt, szerinte az antitest kezelés fordította meg az ebola terjedését. Úgy fogalmazott, hogy az ebola korábban halálos ítéletet jelentett, a betegségben szenvedők halálozási aránya ötven százalékos volt, de a semlegesítő antitest terápiával a páciensek 94 százaléka meggyógyult.

Kifejtette, sok esetben az antitestekkel történő kezelés hatékonyabb, mint a vakcina, mert a vakcinának 6-8 hétre van szüksége a védettség kialakításhoz, míg az antitest fél órán belül hatni kezd. Szerinte az antitestet gyorsabban lehet kifejleszteni, mint a vakcinát.