Alvászavarról akkor beszélhetünk, ha a panaszoknak nappali következményei vannak, mint például a fáradtság, dekoncentráció, ingerlékenység, hangulati problémák. Az alvászavar egyértelműen az életminőség romlásával jár, növeli a balesetek gyakoriságát és – hosszú távon – súlyos betegségek kockázatát is. Aki azonban napközben energikus, jól tud teljesíteni a munkahelyén és a magánéletében, az nem szenved klinikailag jelentős alvászavarban.

Az alvás a közhiedelemmel ellentétben egy nagyon is aktív folyamat. Alvás közben a szervezet a saját újjáépítésére koncentrál – ezért is „szakad meg” a kapcsolat alvás közben a külvilággal – magyarázta Purebl György, a SE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

Ok és következmény

A hónapokon, éveken keresztül fennálló alvászavar növeli a depresszió, a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a szív-és érrendszeri betegség kialakulásának a kockázatát, valamint hormonproblémák okozója is lehet. Ezeknek a betegségeknek nemcsak oka, hanem következménye is lehet az alvás zavara, így sokszor nem is tudjuk megmondani, melyik volt előbb – mint a tyúk-tojás probléma esetében. Az alvászavarokban a társbetegségeken túl, az egészségtelen, mozgásszegény életmódnak, a stressznek, ill. a rendszertelenségnek is szerepe van.

Felébredt, pedig nem is emlékszik rá

Az alvás közbeni néhány mikorébredés teljesen természetes, és az emberek többsége nem is emlékszik rá – magyarázta a szakember. Ám ha valaki nem, vagy nehezen tud ezekből a pici ébredésekből visszaaludni, az már gond lehet – ez lehet az egyik oka az ún. átalvási zavarnak.

Veszélyes horkolás

Nagyon sok ember horkolás miatt nem tudja kipihenni magát és ébred rendszeresen fáradtan. A horkolást számos probléma – allergia, elhízás, a nyelv túlzott hátraesése, de megnagyobbodott mandula, a garat izmainak renyhesége is okozhatja. Egy biztos: ha a horkolásnak nappali következményei vannak (fáradtság, esetleg fejfájás), mindenképpen tisztázni kell, hogy a horkolást nem egy, esetleg az egészséget veszélyeztető tényező okozza-e. Az egyik legsúlyosabb (és legijesztőbb) horkoláshoz társuló kórkép a légutak alvás közbeni beszűkülése és az átmeneti éjszakai légzéskimaradás. Ebben az állapotban csökkenhet a szervezet oxigénellátása, és ez nemcsak az alvást teszi tönkre, hanem súlyos betegségekhez vezet és életveszélyes is lehet.

5 óra alatt, 10 óra fölött

A leggyakoribb alvászavar az inszomnia, amely legalább egyszer élete folyamán minden harmadik embernek szenvedést okoz. Az inszomnia az elalvás és/vagy a visszaalvás zavara, nappali tünetekkel. A legtöbb embernek átlagosan 7-8 óra alvásra van szüksége, de ebben egyénenként is nagy különbségek vannak. Amerikában például átlagosan kevesebbet alszanak az emberek, mint Európában. 
A pihenés szempontjából azonban nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. Van, aki 10-12 óra alvással sem tudja úgy kipihenni magát, mint más 5-6 óra alatt. Alvásunk minőségét a nappalaink mondják meg: ha kipihentek vagyunk, jól tudunk koncentrálni, nincsenek nappali tüneteink, eleget aludtunk. Egy nagyon sok adatot feldolgozó európai tanulmány ugyanakkor azt találta, hogy a túl kevés, 5 óránál kevesebb és a túl sok, 10 óra feletti alvás is káros lehet hosszabb távon a szervezetre.
A háziorvos dönthet

Ha valaki több mint egy hónapja nem alszik jól, nem tudja kipihenni magát, érdemes felkeresnie a családorvosát, mert, ahogy korábban említettük, számos betegség okozhat alvászavart. A családorvos el tudja dönteni, hogy fennáll-e alvásspecialistát igénylő kórkép gyanúja – ebben az esetben alvásközpontba küldi a beteget. Ha szerencsés esetben az derül ki, hogy az említettek közül egyik sem áll fenn, érdemes megvizsgálni az életmódunkat: a mozgásszegény és rendszertelen életmód, a stressz, az egészségtelen táplálkozás mind-mind megzavarhatja az alvást.