„Az ellenőrzésnek az a célja, hogy a magyar fogyasztók biztonságosan tudjanak választani, és azok az élelmiszerek, amelyek a magyar fogyasztók elé kerülnek, azok 100 százalékosan biztonságosak legyenek” – mondta el Erdős Norbert az Agrárminisztárium élelmiszerlánc felügyeletért felelős államtitkára a műsorban. 

Az egyes élelmiszerek tápértéke az energiaértékből és a biológiai értékből tevődik össze. Utóbbi meghatározása különösen fontos a különböző fehérjeforrásoknál, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE-n) ezt vizsgálják.

Például az anyatej és a tojásfehérje biológiai értéke 100 százalékosnak tekinhető, ezzel lehet összehasonlítani az egyéb fehérjéket.

Hús esetében ez az érték általában 90 százalék, az egyes növényi termékek esetében alacsonyabb, 50–70 százalék lehet. A MATE-n zajló kutatások célja, hogy a szakemberek minél magasabb biológiai értékű fehérjeforrásokat találjanak. Az izomzat egészségéért, a hormonrendszer megfelelő működéséért a fehérjék felelnek, ezért fontos szerepük van a kiegyensúlyozott táplálkozásban.

Friedrich László, a MATE tanszékvezetője szerint a növényi fehérje nem helyettesítheti az állati fehérjét, ezeket mindenképpen be kell vinnünk a szervezetbe. Vegán táplálkozás esetében az állati fehérjét valamilyen módon pótolni szükséges.

A felelős és természetszerű állattartásból származó húsok kiváló minőségűek. A hazai gyepterületek és legelők ökológiai sokszínűsége lehetővé teszi azt, hogy az ott legeltetett állatok egészségesek legyenek. Ezért az ilyen hús fogyasztásától nem kell félnünk.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szintén nem támogatja a különféle módon előállított fehérje-szerű húsok terjedését az emberi élelmezésben, mivel ezeket sok esetben GMO-s alapanyagok segítségével állítják elő.

A magyar élelmiszerbiztonság Európában az egyik legszigorúbb rendszer, a szabályozás eredményeként a Magyarországon előállított és forgalmazott élelmiszerek kiemelkedően biztonságosak.