– Az ön által vezetett szervezeti egység, a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály munkájába hogyan illeszkedik a koronavírus előrejelző rendszer működtetése?

– A feladatunk a környezeti tényezők egészséghatásainak felmérése. A víz, a levegő, a talaj, a beltéri és épített környezet vizsgálatára is kiterjed a munkánk. A különböző környezeti szennyezők laboratóriumi vizsgálatával, a kockázatok mérséklésének lehetőségeivel és előre jelzésével is foglalkozunk. Például a levegőben a parlagfűpollen-előrejelzés, az ivóvizek ólomkockázatának felmérése is a munkánkhoz tartozik. Ebbe a sorba illeszkedik a szennyvizek vizsgálata, ami jelenleg a koronavírus-járvány miatt kiemelt fontosságú.

– A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján bárki számára elérhető a részletes kutatási jelentésük a koronavírus monitorozási módszerükről. Ha valaki beleolvas ebbe, akkor egyértelművé válik számára, hogy komoly szakértelem és kutatási tevékenység szükséges a munkájukhoz.

– Igen, a főosztályon ötvennyolcan dolgozunk, a munkatársaim közel húsz szakmából érkeztek. Például biológusok, vegyészek, népegészségügyi ellenőrök, orvosok, statisztikusok szakértelme szükséges ahhoz, hogy a munkánkat magas szinten végezhessük. Gyakorlatilag alkalmazott kutatással kell foglalkoznunk ahhoz, hogy a lakosság egészségvédelmét el tudjuk látni. Az új kockázatok feltárásában és értékelésében a kutatómunkának, a korszerű módszerek kidolgozásának kiemelt jelentősége van.

– A most előtérbe került epidemiológiai előrejelzési rendszer szintén új fejlesztés? Milyen előzményei voltak?

– Régóta ismert, hogy a szennyvíz kiváló lenyomata a lakosságot érő különböző környezeti és egyéb behatásoknak. Számos esetben bebizonyosodott már a szennyvízalapú epidemiológia hasznossága. Például a gyermekbénulás elleni WHO oltási kampány sikerességét korábban szennyvízminták segítségével vizsgálták. Tehát nem először történik szisztematikus víruskimutatás a szennyvízből. Észak-Amerikában a kábítószer-fogyasztási szokások nyomon követésére is felhasználják a szennyvíz vizsgálatát. A koronavírus-járvány indulásakor világossá vált, hogy lesznek a járványnak olyan szakaszai, amikor tömeges fertőzések lesznek jellemzőek, és ekkor szükség lesz – a PCR-alapú klinikai tesztelés mellett – egy másodlagos módszerre, amivel követhető a járvány tendenciája. A most használt eljárás komoly módszerfejlesztést igényelt. Mi is mutattunk ki korábban vizes közegekből vírusokat, azonban a koronavírus vagy ahhoz hasonló légúti vírusok örökítőanyagát szennyvízből korábban nem vizsgálták. Ráadásul az is problémát jelentett a módszer kidolgozásakor, hogy a világjárvány miatt a vizsgálatokhoz szükséges számos eszköz és anyag hiánycikké vált, ezért alternatívákat is kellett keresnünk a pótlásukra.

– Milyen elven működik a módszer?

– A koronavírus örökítőanyagának koncentrációját, a vírus RNS-ének mennyiségét vizsgáljuk a szennyvízben. A mintavételezés heti rendszerességgel történik a szennyvíztelepeken. A több helyszínen automata berendezésekkel, kompozit mintát veszünk, ami azt jelenti, hogy egy szennyvíztelepen a nyers szennyvízből 24 óra alatt levett átlagmintát vizsgálunk. Mivel a szennyvíz nem homogén, ezért a pontszerű mintavételezés kevésbé hatékony erre a célra. Járványügyi szempontból a tendenciák követése a legfontosabb. Egyrészt megmondjuk, hogy az adott településen mekkora a vírus aktuális koncentrációja, valamint az elmúlt két hét adataival összehasonlítva a változás tendenciáját is közzétesszük. A lakosság számára érthető módon alakítottuk ki az eredmények kommunikációja során használt kategóriákat.

– Mely településeken veszik a mintákat? Az ország lakosságának mekkora részét reprezentálja a vizsgálatuk?

– Budapesten három helyen, vidéken a megyeszékhelyeken veszünk mintát, valamint a budapesti agglomeráció kevert mintáját is vizsgáljuk. A megyeszékhelyek lakossága elég nagy részét adja az egyes megyék népességének. Ráadásul a központokban lévő szennyvíztisztítók számos esetben több, környező település lakosságát is ellátják, ezért a mintáink a megyék lakosságának jelentős részét reprezentálják. Például Budapesten a vizsgálatunk során a lakosság 98 százalékától, szinte az összes fővárositól kapunk mintát a szennyvízen keresztül. A 19 megyeszékhely, Budapest és a főváros agglomerációja közel négyymillió ember, a lakosság 40 százalékának mintáját reprezentálja. Ez egy Magyarország méretű országban bőségesen elegendő ahhoz, hogy követni tudjuk a járványügyi tendenciákat.

– Kik vesznek részt a folyamatban?

– A szennyvíztelepek üzemeltetői veszik a mintát számunkra minden héten, ezt követően a területileg illetékes kormányhivatal gondoskodik a szállításról. Mi pedig a Budapesten található laboratóriumunkban feldolgozzuk a beérkező mintákat.

– Mi igazolja a módszer hatékonyságát?

– Ha visszamenőleg megnézzük az eredményeinket, akkor látható, hogy a szennyvízből nyert eredményeink nagyon szorosan együtt mozognak a PCR-tesztekkel mért fertőzésszámokkal az első hullám vége óta. A koronavírus-megbetegedésnél a vírusürítés négy–tíz nappal a tünetek megjelenése előtt már olyan mértékű, hogy az kimutatható akár a szennyvízből is. Tehát a mi módszerünk nemcsak a követést teszi lehetővé, hanem rövid távú előre jelzésre is alkalmas.

– Mennyi időre előre látják a változásokat?

– A nemzetközi szakirodalom négy–tíz napot határozott meg, mi viszont szerettük volna ennél pontosabban is tudni erre a kérdésre a választ. Sikerült megállapítanunk, hogy a vizsgálataink alapján a számottevő változásokat öt–hat nappal tudjuk előre jelezni.

– Hogyan segítik ezzel az operatív törzs és a védekezésben résztvevők munkáját?

– Az országos tiszti főorvos felé továbbítunk minden információt és előrejelzést, ami keletkezik a szennyvízzel kapcsolatban. Heti jelentéseket készítünk, illetve szükség esetén a köztes eredményekről gyakrabban is adunk tájékoztatást. Az operatív törzsben ezeket is felhasználva tudják megtenni a szükséges lépéseket.

– Arra van lehetőség, hogy a koronavírus-fertőzöttek számát vagy az átfertőzöttségi arányt meg tudják mondani a minták alapján?

– Ilyen típusú vizsgálatokat tervezünk, de ehhez további kutatómunkára lesz még szükség. Csak egy hosszabb idősor elemzésével tudnánk erre a kérdésre választ adni. Az egyes betegek között – a tünetek súlyosságától függetlenül – a vírusürítés mennyisége jelentősen eltérhet, ez pedig torzíthatja az eredményeket. Járványügyi szempontból a tendenciák követése fontosabb számunkra.

– Nemzetközi összevetésben hogy állunk ezen a területen?

– A magyar környezet-egészségügyi szakemberek hosszú ideje nagyon szoros együttműködésben dolgoznak az Egészségügyi Világszervezettel, a WHO-val. Az itt működő környezet-egészségügyi program egyik fókusza jelenleg a szennyvíz-diagnosztika fejlesztése és a tapasztalatok megosztása. Én vagyok az összekötő ebben a témában a WHO felé, és egyúttal az európai munkacsoport elnöke is. Emiatt nagyon aktívan részt veszek a nemzetközi folyamatokban. Nemzetközi viszonylatban is elmondható, hogy tudományos érdeklődésből sokan végezik el szennyvízből a koronavírus örökítőanyagának vizsgálatát, viszont olyan fajta szisztematikus adatgyűjtés és előrejelzés, mint amit Magyarország végez, mindössze négy másik országban jellemző. Hollandiában, Németországban, Nagy-Britanniában és Finnországban működik hasonló rendszer, bár ahogy a módszer hatékonysága igazolódik, ezek száma egyre nő.

– Tehát meglehetősen szűk társaságban van Magyarország…

– Jelentős módszertani fejlesztésre és szervezési háttérre volt szükségünk a módszerünk kidolgozásához és alkalmazásához. Ehhez a körülmények, a szakértelem és a tapasztalatok nem sok országban adottak.

A szisztematikus adatgyűjtés területén Európa és a világ élvonalába tartozik hazánk. Ezt a WHO is elismeri, a szakmai fórumokon Magyarország általában kiemelt szerepet kap, rendszeresen beszámolunk a szakmai eredményeinkről.

A jövőbeli célok között szerepel a különböző országokban használt módszerek egységesítése is, ebben a harmonizációs folyamatban is aktívan részt veszünk. Bebizonyosodott, hogy a szennyvíz vizsgálata hatékony járványügyi kérdésekben. A jövőben a módszert más fertőzések esetében is használhatjuk majd, például az influenzajárványok előre jelzésére is alkalmas lehet.

– Meddig tervezik a módszer alkalmazását? Hosszabb távon is megmarad ez a feladatuk?

– Bizonyosan megmarad, a későbbiekben is el kell majd végezni ezeket a vizsgálatokat. A munka fókusza természetesen változhat a jövőben. Jelenleg például már a különböző vírusmutánsokat is vizsgáljuk a szennyvízben. Ez alapján tudjuk, hogy már egyértelműen a brit variáns a jellemző a szennyvizeinkben is. A harmadik hullám erőssége ezzel is magyarázható.

– A legfrissebb eredményeik mit mutatnak?

– A védőoltás egyre szélesebb körű alkalmazása és a legutóbbi korlátozó intézkedések hatásai már jól láthatók a szennyvízadataink eredményeiből. A korlátozások használnak, megfigyelhető egy stagnáló, részben csökkenő trend. A továbbiakban ennek a tendenciának a folytatását várjuk.