Jump to content

Különleges kalács a morvány, morzsáitól jobban tejel a tehén

2021. 04. 05. 20:01

Palócföldön a húsvéti készülődés elmaradhatatlan része a kalácssütés. A helyiek morványnak nevezik a mazsolás kelt tésztából készült csemegét, amelyet megsütöttek és a húsvétvasárnapi szentmisén megszenteltek. Sőt, a karácsonyi ünnepkörhöz hasonlóan a húsvéti kalács morzsáinak is nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A hagyományos palóc húsvéti kalács receptjét ma már kevesen ismerik. A felvidéki Füleksávolyban is különlegességnek számít a készítése. Első lépésként kelt tésztát gyúrnak, amit mazsolával ízesítenek.

Ezt követően jó félórát pihentetik, és miután megkelt, a tésztát összefonják vagy keresztet tesznek bele. A tetejét cukros tejjel kenegetik, hogy sütés után szép piros legyen. Egykor a morványt édesen és sósan is készítették.

A sósat megfonták és a tetejére rakták a hímes tojást és az ünnepek alatt díszként tartották az asztalon. Ezzel ellentétben, az édeset, amelybe már mazsolát is tettek húsvétkor reggelinek fogyasztották, illetve a lányos házaknál a locsolókat is ezzel kínálták meg – mondta Tőre Éva.

A húsvéti kalács morzsáinak is nagy jelentőséget tulajdonítottak.

Így a házaknál összeszedték a morzsákat, kivitték a baromfi udvarba a tyúkoknak, hogy jobban tojjanak, illetve a teheneknek is adtak a morzsákból, hogy több tejet adjanak.

A palóc vidékeken húsvéti asztalra kerülő sonkát, szalonnát, tojást, és kalácsot megszentelték. Az ünnepi étkeknek szimbolikus jelentőséget is tulajdonítottak. A torma például az egészséget jelképezi, az újjászületést szimbolizáló tojás pedig pirosra festve Jézus feltámadására utal.

(Forrás: biokalauz.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)