Az uniós parlament tájékoztatása szerint a 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett jóváhagyott rendelet az átmeneti időszakra jogi kiszámíthatóságot biztosítva azt célozza, hogy 2050 után az unió kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.

Előírja, hogy az unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, azonban a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kibocsátásának szabályzásával tovább növelné a szénelnyelés mértékét. Ezáltal akár 57 százalékra emelné a 2030-as csökkentési célt.

A javalat köztes, 2040-re megvalósítani kívánt célokat is vázol, amely azt határozza meg, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett "szén-dioxid-büdzsé" lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme - írták.

Az EP javaslatai alapján továbbá egy éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület jön létre, amely nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika - közölték.

Tóth Edina fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a szavazást megelőző vita során hozzászólásában hangsúlyozta: alaposan fel kell készülni a zöld átállásra, a munkahelyek és a vállalatok versenyképességének megőrzése ugyanis fontos a jelenlegi, kihívásokkal teli helyzetben. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ne az emberekkel, ne a családokkal fizettessék meg az uniós célkitűzések költségeit - mondta.

"Annak érdekében, hogy a klímarendelet elfogadásával ne emelkedjenek az energia- és élelmiszerárak, felelősen kell cselekedni. Megoldást kell találni a klímasemlegességgel járó költségek finanszírozására a szennyező-fizet elv betartásával annak érdekében, hogy továbbra is versenyképesek maradhassanak a magyar gazdasági szereplők" - hangsúlyozta. A nemzetgazdaságok növekedését gátló, elrugaszkodott baloldali elképzelések helyett valódi környezet- és emberbarát klímavédelmi intézkedésekre van szükség - emelte ki.

"Fontos, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, hogy továbbra is alacsonyan tartsuk a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak. Megvédjük a rezsicsökkentést. Alacsony fogyasztói árak nélkül nem lehet sikeres az Unió klímapolitikája" - szögezte le a képviselő.

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában kiemelte: a klímaváltozás nem ismeri az országhatárokat, ezért megoldása nem csupán tagállami, hanem közös feladat és felelősség.

"Muszáj mindenkinek megértenie, hogy egy Föld van, amiért közösen kell cselekednünk. Már többször bizonyítottuk, hogy együtt, közösen mindig sikeresebbek vagyunk" - tette hozzá a képviselő.