„A WWF Magyarország a nemzetközi alapítvány hazai szervezeteként, de teljesen önállóan, helyi célok mentén működik. A terepi munka és a döntési folyamatok előkészítésében, illetve véghezvitelében való részvételen kívül a szemléletformálás is nagyon fontos célunk. A fogyasztás és a túlfogyasztás mára olyan méreteket öltött, hogy nyilvánvalóan ebben a formában ez így nem mehet tovább. Viszont ahelyett, hogy folyamatosan olyan kifejezéseket használnánk, mint az ökológiai lábnyom – amely elsőre egy kicsit talán túl tudományos és megfoghatatlan az átlagember számára –, mi nagyon fontosnak tartjuk az olyan innovatív digitális megoldásokat is, mint amilyen a WWF Léptem applikáció” – foglalta össze a Trend FM műsorában a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
„Több hasonló kalkulátor is létrejött az elmúlt évek során, és az egyértelműen látszik, hogy a digitális innováció nagyon fontos szerepet fog játszani e tekintetben a jövőnkben. Mi azt gondoljuk, hogy a kalkulátorunk abban tud egyedülálló lenni, hogy hazai adatokra épít. A további fejlesztéseket tekintve az is célunk, hogy a WWF hálózatán belül máshol is megismerjék ezt az applikációt” – tette hozzá Klacsán Csaba.
Hány bolygóra lenne szükségünk?
„A túlfogyasztás az ökológiai lábnyomnak az időarányosított változata. Ez a mutatószám azt jelöli, hogy január elsejétől az év adott napjáig elhasználtuk a Földnek azon erőforrásait, amelyek egy év alatt képesek a megújulásra, illetve légköri kibocsátás esetén ennyit tudna a Föld elnyelni az adott évben. Idén a túlfogyasztás napja a világon július 29-re, Magyarországon pedig június 8-ra esett, innentől kezdve december 31-ig a Földnek a véges tartalékait éljük fel. Nyilván ez a mutató akkor szerencsés, hogyha 1 alatti érték. A magyar ökológiai lábnyom 2,3, ami azt jelenti, hogy ha minden egyes ember úgy élne, ahogy az adott átlag magyar állampolgár, akkor több mint kétszer akkora bolygóra lenne szükségünk” – fejtette ki a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.
Harmat Ádám elmondta: „maga a túlfogyasztás már a hetvenes évek eleje óta létezik, és sajnos egyre magasabb ez a szám. Átmeneti csökkenések csak akkor történtek, amikor gazdasági válságok voltak, vagy amikor tavaly a koronavírus-járvány hozott jelentős változásokat. A növekvő ökológiai lábnyom főként annak tudható be, hogy egyre több fosszilis energiahordozót, így például kőolajat használunk fel. Azt is tudni kell, hogy a lábnyomunknak a legnagyobb része, körülbelül 60%-a pedig olyan erdőterületet reprezentál, amely ahhoz kellene, hogy a hatalmas mennyiségű szén-dioxidot el tudja nyelni. Mivel nyilván nincs ennyi erdőterület, ezért a szennyezéssel a légkör szén-dioxid-tartalmát gazdagítjuk, amivel szintén a klímaváltozást erősítjük”.
Az IoT Zóna műsorban arról is szó volt, hogy Magyarország a listán a középmezőnyben található. A világon körülbelül 50 olyan ország van a harmadik világban, így Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, ahol nincs túlfogyasztás napja. Viszont vannak olyan miniállamok – például a kőolajországok –, amelyek fogyasztása alapján 8-9 Földre lenne szükség.
Hogyan működik a WWF Léptem app?
A mobilalkalmazás Androidon és iOS-en is elérhető. Az applikáció letöltését követően a felhasználó egy kérdőívet tölthet ki, amelynek a segítségével egy értéket kap, hogy milyen a „lábnyoma”, illetve a Kategóriák menüpontban minden egyes területnél tovább pontosítható ez az érték. Attól függően, hogy mely területen szeretne változtatni az életmódján, fogyasztáscsökkentő kihívásokat vállalhat, amelyekre feliratkozva pedig tippekkel segít az app a változásban - írja az iotzona.hu.
