A felnőttek nagyjából fele legalább egyszer megtapasztalta már a rövid ideig tartó az álmatlanságot, a magyarok mintegy 10 százaléka pedig tartós insomniatól szenved.
Sokan évtizedek óta együtt élnek az alvászavarral anélkül, hogy orvoshoz fordulnának. Egy kutatás szerint a globális felmelegedés csak tovább csökkenti majd a jó alvás esélyét. Az ország számos városában működik már alváscentrum, ahol az emberek műszeres alvásvizsgálat után megfelelő terápiát tudnak javasolni.
Szakács Zoltán neurológus, főorvos, szomnológus a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, az agyunk kiadja a parancsot, hogy el kell aludni.
Minden ember számára ez az úgy nevezett mesteróra dönti el, hogy mikor kell aludnunk. Hogy ez a „parancs” mikor hangzik el, az sok mindentől függ. Példaként említette a Föld forgását, de számít az ébren töltött órák száma is. Általában 16 óra ébrenlét után kellene elaludnunk.
„Az életünk azonban ennél komplexebb, és számos olyan hatás ér minket, amely ezt felülírja” – mutatott rá a szakember.
Az alvászavar szervi eredetű okai között található belgyógyászati, endokrin betegség, nőgyógyászati zavar, daganatos és idegrendszeri megbetegedés is. Önállóan is előfordulhatnak, mint a légvételi szünet, horkolás, nyugtalan láb szindróma vagy az alvajárás.
A leggyakrabban mégis pszichés eredetű zavarról van szó, ez az alváselégtelenség, azaz az insomnia; ez depresszió, szorongás, alkoholizmus, elbutulás vagy krónikus stresszhatás, feldolgozatlan élethelyzetek és a túlhajszolt munka hatására alakul ki.
Az insomnia lehet átmeneti, négy hétnél rövidebb ideig tartó, rövid távú, azaz legfeljebb hat hónapig tartó és krónikus. A betegség ismérve, hogy az el- és átalvási zavar egy hét alatt négy–öt alkalommal jelentkezik, a beteg többször felébred és nehezen alszik vissza.
A napi hat óránál kevesebb alvás rizikót jelent más betegségek kialakulására vagy ronthat már meglévő betegséget és a gyógyulási esélyt. A rosszul alvó ember teljesítménye csökken, romlik az életminősége, így bezárul egy ördögi kör.
Egy új tanulmány szerint világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg.
Kiderült ugyanis, hogy a nagyon meleg (30 fok feletti) éjszakákon az emberek átlagosan 14 perccel kevesebbet aludtak éjszakánként, és megnőtt annak a valószínűsége, hogy 7 óránál kevesebbet alszanak.
A kieső alvásidő a felmelegedéssel tovább fog nőni, és ez egyes csoportokat sokkal jobban érint, mint másokat.
