Jump to content

Sokasodunk, de az édesvízkészlet véges

2018. 03. 24. 14:00

Hazánkban ugyan egyelőre nem tapasztaljuk, de világviszonylatban évről évre nagyobb problémát okoz a megfelelő mennyiségű édesvíz hiánya. Ma naponta több mint nyolcszáz ötévesnél fiatalabb gyerek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt a világon, Pápua Új-Guineán pedig az emberek napi jövedelmük felét költik ivóvízre.

 

A víz lesz várhatóan a 21. század legkritikusabb erőforrása: a Föld könnyen elérhető édesvízkészlete ugyan nem fogy, hanem állandó és mintegy 42 ezer köbkilométer, ám az elmúlt száz évben az egy főre jutó mennyiség mégis az egynegyedére csökkent – köszönhetően a népesség robbanásszerű növekedésének.

A felhasznált víz teljes egészében visszaforgatható lenne

Hazánk a világ számos más részéhez – és az európai átlaghoz képest is – viszonylag jó helyzetben van vízgazdálkodás szempontjából, habár a felhasznált vízmennyiség mintegy kétharmadát mi sem használjuk hatékonyan – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy valójában a felhasznált vízmennyiség teljes egésze visszaforgatható és újra felhasználható lenne.

Szakemberek szerint a hazai fogyasztói magatartáson is lenne mit javítani. Tény, hogy a Kárpát-medence időjárási-földrajzi viszonyai miatt az elmúlt évszázadokban lehetett részünk árvízben, aszályban egyaránt, mégis mintha megfeledkeznénk a vízben szűkös időszakokról: a vízpazarlás visszafogására van szükség.

Magyarország jelentős édesvízkészletekkel rendelkezik – bőven ellát bennünket –, a mindennapok során tehát hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni, hogy micsoda kincs birtokában vagyunk, amikor megnyitjuk a csapot, és abból tiszta ivóvíz folyik. Az egészséges, jó ivóvizet értéknek kell tekinteni, hiszen – közhely, de így van – víz nélkül nincs élet.

Az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer

A fejlett országokban – így nálunk is – a víztisztítási és csatornázási technológiák dacára a legnagyobb aggodalmat a lakosság számára a hormonhatású anyagok és a gyógyszermaradványok jelentik, illetve terjedőben vannak a jelenlegi vízkezelő technológiának ellenálló vírusok, baktériumok és egysejtűek is.

Veszélyt jelent az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint az antibiotikumrezisztens baktériumok vagy a rezisztenciát meghatározó genetikai anyagok elterjedése a környezetben. Ezen anyagok és kórokozók kimutatása új kihívások elé állítja az egészségügyi hatóságokat.

A magyar lakosság 96 százaléka vezetékes ivóvizet használ. A hálózati ivóvíz minőségét a szolgáltatók és a népegészségügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi: az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer.

(Forrás: biokalauz.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)