Donald Trump napi négy óra alvással beéri, Tim Cook, az Apple igazgatója is reggel négykor ébred. A vezetők közel fele azt állítja, hogy teljesítményüket egyáltalán nem befolyásolja az alvással töltött idő hiánya, de az emberek jelentős része ennél kicsit többet igényel:  a többség átlagosan 7 óra 12 percet alszik minden nap – derült a Sleep Cycle nevű telefonos alkalmazás adataiból, ami a felhasználók alvási ciklusát és a valós pihenéssel töltött idejét méri világszerte.

A hét óra alvás sem tűnik biztató eredménynek. A National Sleep Foundation amerikai intézet szerint a felnőtteknek hét-kilenc óra alvásra lenne szükségük minden éjszaka. A kialvatlansággal nem csupán magunknak, de másoknak is komoly problémákat okozhatunk.

A kialvatlanság hatásai: életveszélyesek és megtévesztők

Ha valaki húsz órát ébren tölt, hasonló tüneteket produkál, mintha megivott volna egy egész üveg bort. Ha két héten keresztül minden éjjel csak hat órát alszunk, az agyunk olyan mértékben lelassul, mintha két napig le sem hunynánk a szemünket. Ha huzamosabb ideig csak napi hat órát pihenünk , 13 százalékkal nő a korai halálozás veszélye. A kialvatlanság azonban az ítélőképességünket is befolyásolja, így minél kimerültebb egy ember, annál inkább hiszi azt, hogy kevesebb alvással is beéri a szervezete.

Minden csoportnak más az alvásigénye. A Sleep Cycle férfi felhasználóinak 20 perccel kevesebb alvásra van szükségük, mint a nőknek, de éjjel többet forgolódnak az ágyban. Az idősebbek alvás közben kevesebb időt „töltenek” a REM-ciklusban, ami a mély alvásért és az álmokért felelős.

Mivel a legtöbb gazdag ország lakói kipihentek, ez azt is jelenthetné, hogy az alvás egyfajta luxus az emberek életében. Ez a kijelentés nem is állhatna messzebb az igazságtól: Ázsiában és a Közel-Keleten, főként a leggyorsabban növekvő gazdasággal rendelkező „gazdasági tigriseknél”, mint amilyen Dél-Korea és Tajvan is, a dolgozók átlagosan hajnali egykor fekszenek le aludni. Az iszlamista országokban a reggeli ima miatt kell korán kelni.

Új-Zéland a csúcson, az ázsiaiak alszanak a legkevesebbet

Az alábbi grafikonon az alvással töltött idő és az egy személyre jutó GDP szempontjából helyzeték el az országokat. Mint az az ábrán is látszik, Új-Zélandon alszanak a legtöbbet, Japánban pedig a legkevesebbet: Szingapúr és Luxemburg viszonylag közel áll egymáshoz a hazai bruttó össztermék tükrében, azonban Luxemburgban másfél órával többet alszanak. Hazánk kimaradt a felsorolásból.

A fáradtság egy idő után nemcsak az emberek hangulatára, hanem az ország GDP-jére is hatással van: Japánban, a világ egyik leggazdagabb országában egy 2016-os tanulmány alapján az emberek kimerültsége a termelékenység csökkenése miatt az éves hazai össztermék 3 százalékába „került”.

Az emberek hárító magatartása viszonylag új keletű folyamat, ha az alvásról van szó. Mielőtt árammal világítottunk volna,  naplemente után nem sokkal nyugovóra tértünk. Ilyennel ma már csak elszigetelt vidéki településeken találkozhatunk. Az amerikaiak naponta másfél órával alszanak kevesebbet, mint egy évszázaddal ezelőtt, de a legveszélyesebb talán az, hogy a gyermekek is egy órával kevesebbet pihennek éjjel. Pedig a megoldás nem is lehetne egyszerűbb: csak le kellene kapcsolni a lámpát, lecsukni a laptopot, kikapcsolni a telefont vagy a tévét.