A Bizottság a június elején megjelent Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában megállapította, a magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik. Egyúttal javasolja, hogy tegyünk komoly lépéseket az energiahatékonyság javítására, különösen a lakóépületek terén. Az országspecifikus ajánlások súlya azért jelentős, mert a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet sajtóközleményéből kiderül, hogy egy átlag magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese. A magyar háztartások energiaszegénységét tehát nem önmagában a jövedelmekhez képest magas energiaárak okozzák (egy átlag magyar háztartás jövedelme 16%-át adja ki rezsire, dupláját az európainak), hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak és öreg kazánok.
Magyarországon egyelőre hiányoznak a széles körben és tartósan elérhető, állami energiahatékonysági finanszírozási programok. Magyarország komoly mulasztásban van az Energiahatékonysági Irányelv egyes elemeinek megvalósítása terén is. A 2013 nyarára ígért épület-felújítási stratégia, illetve a 2014 februárja tervezett Panel III program is késik, pedig az energiahatékonyság emelése nemcsak a lakosok pénztárcája számára fontos.
Fotó: freedigitalphotos.net forrás:biokalauz.hu