A legújabb kutatások szerint apró trükkökkel sokat könnyíthettek a munkafolyamatokon, és a munkások számát is felére csökkenthették. Ilyen megoldás volt a nagyobb mennyiségű homok szállítása esetén az, hogy benedvesítették, így a szemcsék egymáshoz tapadtak, ezáltal jobb súrlódást és könnyebb szállítást biztosítva. A Daniel Bonn által vezetett nemzetközi csapat le is tesztelte a felvetést, és a mérleg ismét a felvizezett homok oldalára billent. Sőt a megfelelő húzóerő hatására csökkent a nedves homok merevsége és ellenállása. A homokhoz adott víz tulajdonképpen úgy működik, mint a ragasztó. A két anyag között olyan kémiai reakció játszódik le, mely során egyszerűen összetapadnak. Így a megfelelő vízmennyiség hozzáadásával akár egy tömb sivatagi homokot tudtak mozgatni könnyedén.

A nehéz kőtömbök mozgatására fahengerek voltak kifejlesztve. A fahengerből felépülő szerkezet több száz munkás összesített erejével lehetett megmozdítani, de utána a lendület átvette az izom feladatát. Így már bátran kijelenhető, hogy nem az ufók műve a piramis, vagy épp a több méteres egyiptomi szobrok.

(A kép forrása: http://cms.sulinet.hu/)