A hollandiai kórház felfedezése hamar körbejárta a világot, hiszen nem mindennapi eset, hogy egy szobor belsejében mumifikálódott emberi maradványra lelnek. A CT vizsgálatot követően az is kiderült, hogy a kínai szoborban egy férfi teste található.

A testből, pontosabban a mellüregből és a hasüregből a kórház neves gasztroenterológusa Dr. Raynald Vermeijden mintát vett. A szervek egykori helyén a csapat egy adag papír talált, amin ősi kínai nyelvezettel felírt szöveg olvasható. Mivel sem a karakterek jelentésével, sem a papír mumifikáláshoz szükséges funkciójával nincsenek még tisztába, így ezeket is vizsgálatnak vetették alá.

A szakértők azt feltételezik, hogy a múmia, egy Buddha szerzetesé, egész pontosan egy Liuquan nevezetű emberé, aki nagyjából 1000 környékén élt, a kínai Meditációs Iskola papjaként.

A fentiből következően egyes elméletek azt tárgyalják, hogy a szobor tulajdonképpen nem is az, aminek látszik, hanem az úgynevezett ön-mumifikálódás jelensége. Ez a gyakorlat az ősi Kínában bevett szokás volt. A szerzetesek évtizedekig készültek a szertartásra, mely során a felvett meditáló pózt állítólag képesek voltak megtartani éveken át, miközben a testük szépen lassan mumifikálódni kezdett. Úgy kell elképzelni, mintha megkövültek volna. Az ön-mumifikáció előtt szigorú étrendet és gyógyfű illetve balzsamfogyasztást kellett tartani.

A találgatás peresze nincs megerősítve, és a vizsgálatok még folynak, hogy kiderüljön, vajon hogy kerülhetett egy ember a szobor belsejébe úgy, minthogyha az maga megkövül mása lenne.