A növényi olajokat többnyire sajtolással nyerik ki a friss terményekből, ám vannak olyanok is - elsősorban a levelekből vagy szirmokból készülők – melyeket forró gőzös desztillációval alakítanak olaj állagúra. A sajtolás esetében megkülönböztetjük a hidegen és a melegen sajtolt olajokat, melyek közül az előbbi adja a jobb minőséget. A hideg eljárásnál a friss növényi részek egy présbe kerülnek, mely nagy nyomással sajtolja ki az olajat belőlük. A végeredmény szinte azonnal üvegbe zárható, míg a visszamaradó pogácsa állati takarmányként szolgál. A meleg eljárásnál ezzel szemben a növényi részeket felhevítik, majd melegen préselik őket, ami egy adott növény mennyiség esetében lényegesen több olajat eredményez. Ezeket az olajokat azonban szűrni és tisztítani kell és ráadásul a hatóanyagok egy része is elbomlik a folyamat során. Az olívaolaj esetében például a préselés közben a növény és az olaj nem melegedhet 27 °C fok fölé, mert csak így garantálható, hogy minden hatóanyag megtalálható lesz a termékben, ezért kell extraszűz, hidegen sajtolt olívaolajat választani!  Nézzük is végig, hogy melyik olaj mire is jó:

Ha már az olívaolajat említettük, akkor kezdjük is a „folyékony arannyal”. Az olívaolaj már az ókortól velünk van. Hidratáló, öregedésgátló, bőr és hajvédő hatása már akkor is ismert volt. Alkalmas a kimondottan száraz, dehidratált bőr védelmére, megnyugtatására és hidratálására. Fokozza a bőr feszességét és visszaadja fiatalos megjelenését. A hajápolásban véd az oxidatív károsodástól, így a haj természetes, erős állapotát konzerválja.
Ezen hatásai miatt a natúrkozmetikumok kedvelt összetevője.

Az argánolaj szintén hidegsajtolással készül, és a híres famászó kecskék által begyűjtött argándiók az alapanyagok. A Marokkóban őshonos fát a helyiek az élet fájának nevezik, ami utal a növény csodás képességeire. Az argánolaj bőrpuhító és a bőr természetes védőrétegét támogató, feszesítő valamint a szabadgyökök ellen védő összetevőkben rendkívül gazdag. Magas hidratáló hatásának köszönhetően táplálja a töredezett hajat és enyhíti a száraz fejbőr viszketését. 

A kókuszolaj szintén hidegpréseléssel készül, de talán nincs még egy alapanyag, melyből ennyi féle verzió létezne. Antioxidáns hatása is jelentős. Ezek az antioxidánsok képesek megvédeni bőrünket a környezeti hatásoktól és a méreganyagoktól, a ráncok legfőbb okozójától. A kókuszolaj molekuláris szerkezetének köszönhetően könnyen felszívódik, és a bőr mélyebb rétegeibe hatolva megerősíti a hátsó szöveteket.

Előállítását tekintve eltér az eddigiektől a teafaolaj és a damaszkuszi rózsaolaj, melyeket nem sajtolással, hanem desztillálással állítanak elő. Mivel ehhez a folyamathoz igen sok növényi alapanyagra van szükség, így ezek az olajok a legdrágábbak között szerepelnek. A teafaolaj esetében a növény leveleit kezelik magas hőmérsékletű gőzzel, majd a lecsapódó folyadékot üvegcsékbe gyűjtik. James Cook kapitány ausztráliai útja során ismerte meg ezt az ott őshonos fafajtát, melynek csodás antiszeptikus hatásait a bennszülöttek bőrfertőzésekre, égési sérülések gyógyítására, horzsolásokra, harapásra és csípésre használták. A levelek forróvizes oldatát használták, így Cook elnevezte a növényt teafának. Gyógyítja az irritált, aknés bőrt, védi és tisztán tartja a fejbőrt, a korpa visszaszorításával segít fenntartani az egészséges hajkoronát. Egészen más hatással bír a damaszkuszi rózsa, melyet szintén forrógőzös eljárással készítenek. Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak fejfájás és nehezen gyógyuló sebek gyógyítására is alkalmazták. Mivel szerelmi serkentő erőt is tulajdonítottak neki, fogyasztották is rendszeresen, valamint a nagy lakomák alkalmával behintették vele a padlót. Segít megakadályozni az idő előtti öregedés folyamatát. Javítja a bőr textúráját, simává, egészségessé és élettelivé teszi azt.  A Dr. Organic bioaktív teafa- és damaszkuszi rózsaolajjal készült termékcsaládjaiban mi is élvezhetjük a fenti két olaj áldásos hatásait, a márkától megszokott kőolajszármazékoktól mentes, SLS és parabénmentes formában.