Jump to content

Miért védekezzünk az UV-sugárzás ellen?

2018. 04. 23. 17:00

A hosszúra nyúlt tél után végre itt az igazi tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, és egyre több a napsütéses órák száma. Azonban nem árt, ha figyeljük az UV-jelentéseket, ugyanis a napsütéssel együtt egyre erősebb lesz az UV-A és az UV-B sugárzás, ami pedig egyre gyakrabban okoz bőrproblémákat.

 

Számos veszélyt hordoz magában a napozás, amelyek közül a leégés a legenyhébb, az elrákosodott anyajegy viszont a legveszélyesebb. Imádja a napot, de tavasszal még nem használ napvédő krémet az a hölgy, aki a Kossuth Rádió Napközben című műsorának elmondta, hogy tart a bőrráktól, ezért ahogy fokozatosan melegszik az idő, úgy egyre jobban figyel a védekezésre. És nem csak a közvetlen napsütés a veszélyes, egy férfi szerint ugyanis a fák lombjai alatti árnyékban sem árt az óvatosság, különösen délelőtt 11 és délután 15 óra között. Vannak, akik régebben házipatikával védekeztek, de manapság már ők is inkább naptejet használnak. Persze, aki nem megy napra a kritikus időszakban, azt nem is érheti uv-sugárzás.

Ahhoz, hogy a megfelelő védelmet válasszuk ki, segítséget nyújthat az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) UV-előrejelzése, amely mindig friss mérésekkel segíti a bőrrák elleni védekezést, ami több platformon  is elérhető, többek között mobileszközre optimalizált applikációban is – hangzott el a műsorban. Maga az előrejelzés 1994 óta működik, ehhez jelenleg hat mérőhely szolgáltat adatokat – mondta Tóth Zoltán meteorológus, az OMSZ munkatársa, aki egyszemélyben UV-sugárzás szakértője is.

Mint kiderült, az előzetes várakozások ellenére egyre nökevő UV-sugárzást mérnek a mérőhelyeken. A nemzetközi szakmai előrejelzés alapján ugyanis mindenki azt várta, hogy az ózonréteg javulása miatt csökkenni fog az UV-sugárzás. Ehelyett javult a légkör sugárzás-átbocsátó képessége, ugyanis az egyre zöldebbé váló ipar miatt a tisztább légkör több sugárzást ereszt át, mint amennyit a javuló ózonréteg meg tud szűrni.

Kékestetőn és Sármelléken is non-stop mérik az UV-sugárzást

Tölgyesi László, az OMSZ informatikai osztályvezetője a műsorban felsorolta, milyen településekről és földrajzi helyekről származó adatokat jelenítenek meg a honlapon, és a többi platformon: a rendszer a Budapestről, Kecskemétről, a Kékestetőről, Sármellékről, Siófokról és Szegedről beérkező adatokat jeleníti meg, és ezen adatok segítségével nyújt előrejelzést, figyelembe véve a légköri adatokat és összetevőket is. Emellett a műsorban felhívta a figyelmet arra is, hogy az ingyenes (mind Android, mind iOS rendszerű okostelefonokra) Meteora applikáció annyival többet tud, mint a honlap, hogy a beállított bőrtípusnak és UV-érzékenységnek megfelelően személyre szabott előrejelzést tud nyújtani, és azt is előrejelzi, hogy adott UV-értéknél mennyit tud valaki napon tartózkodni.

Sok anyag okozhat fotóallergiát

Bőrünk az első védelmi vonalunk, ezért nagyon fontos az UV-sugárzás nagyságáról tudni – jelentette ki dr. Bálint Zsuzsanna, aki felhívta a figyelmet arra, hogy megnőtt a fotóallergiás reakció a lakosság körében. Ezt azt jelenti – fogalmazott –, hogy bizonyos kozmetikumokat, mosószereket használva, rendszeresen szedett gyógyszereket szedve a bőrön pír, majd ödéma jelenik meg, először egy helyen, majd továbbterjedve a test többi részén is. Ezeknek bőrproblémáknak a forrása illóanyagok, konzerváló anyagok lehetnek, amelyek allergizáló hatást okozhatnak, de a vízhajtók és antibiotikumok is „fényérzékenyíthetnek” – hangsúlyozta a doktornő.

A klímaváltozás és az UV-sugárzás összefüggéseiről Tóth Zoltán a saját álláspontját ismertetve röviden elmondta, inkább az ózonréteg vastagságának változása az, ami miatt úgy érezhetik többen, hogy a nap se süt úgy, mint régen, hiszen amikor vastagabb volt, akkor kisebb dózisú sugárzást érte a mainál, amikor erősebb az UV-sugárzás nagysága.

(Forrás: biokalauz.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)