A hajhosszabbításnak több formája van. Létezik a hő illesztéses, mikro gyűrűs, mikro csomózásos, és felvarrásos módszert. Mindközül talán a legelterjedtebb a hőillesztés útján felrakott haj.
A hőillesztés során keratinnal a saját hajhoz téve, ami nem ártalmas, mert a köröm és a haj felépítésében is található. Viszont, ha rossz minőségű, pacsuli kreatinnal tették fel a hajat, akkor nem meglepő, ha szinte azonnal irritáció lép fel, azaz viszketés, szúrás, hajhullás. A mikro csomózásos módszernél pici tincseket egy gumis cérnával hozzákötnek a hajhoz. A mikro gyűrűs felrakás is hasonló elven működik, csak ott szilikon karikák tartják össze a két hajat. A hajfelvarrás esetében í fodrász nem használ vegyszert, de ez nem annyira ajánlják, mivel így állítólag a fejbőr kevésbé szellőzik.
Az előbb említettek közül a szakértők a hő illesztéssel történő hajfelrakást ajánlják, mert az roncsolja legkevésbé a hajat. Ha megfelelően, az előírás szerűen van ápolva a haj, akkor minimális a hajhullás egészen a leszedésig. Ha a delikvens megválna a póthajtól, fel kell készülnie arra, hogy minimum két marok –saját- hajjal megrövidülve távozik majd, illetve utána sokkal erőteljesebb lesz az eredeti haj hullása. Rosszabb esetekben a már berasztásodott fonatokat le kell vágni. Viszont a haj nem törik meg, ha valóban szakértőre bíztuk.
Összességében azonban kijelenthető, hogy bármelyik formát választjuk is a hajfelrakásnak, nem lehet megúszni a haj roncsolódását. Ez azért van, mert a hirtelen – min.100 grammal – megnőtt terhelés húzza, tépi a hajat. Hiába ápoljuk rendesen, akkor sem kerülhető el a leszedést követő, hullás, és roncsolódás.