A stressz folyamat során több tucat döntési esemény játszódik le azonnal. A stresszor felismerése után a szervezet felkészül a vészhelyzetre. Olyan hormonok szabadulnak fel, melyek kibillentik a testet a nyugalmi állapotból. Ha stressz hosszabb ideig fennáll, ezek a hormonok folyamatosan keringenek a véráramban, ezért szüntelen izgágaság, idegeskedés, szorongás érzet alakulhat ki, mert a test még úgy érzékeli, hogy a veszélyhelyzet nem múlt el, így készenlétben marad.
Ez hosszútávon kimerítő. Az egyén rosszkedvűvé, fásulttá válik. Romlik a koncentrációs készség, csapongó gondolatok, szétszórtság jellemzi. A mentális probléma testi tüneteket is produkálhat. Erős szorongás, félelem és agresszió alakulhat ki. A szorongás esetében a félelemnek nincsen valós tárgya, de az egyén, mindent fenyegetőnek, megoldhatatlannak lát. A megoldatlan probléma folytonosan stressz keltő hatású, amíg az egyén képtelen vele megbirkózni az imént felsoroltak közül bármelyik állapot tartósan fennállhat.
A hosszú távú akaratlan idegeskedés nem csak mentálisan, de fizikailag is leamortizálhatja az embert. Gyengülhet az immunvédelem az immunsejtek csökkenése miatt, illetve megjelenhet szív és érrendszeri megbetegedés. Az állandó stressz esetén a vészreakciók állandósulnak, így a vérnyomás szapora, a szívverés felgyorsul, a bioritmus felbomlik, nehézkessé válik az alkalmazkodás. A vérellátás felborulása miatt emésztőszervi megbetegedések is jelentkezhetnek. Fekély, reflux is kialakulhat. A mellékvese egy idő után kimerül, és teljes káosz lép fel a szervezetben.
Hogyan kerülhető, kezelhető mindez? A soron következő olvasmányból kiderül.
