Jump to content

Személyiségtípusok III.rész - A melankolikus

2014. 08. 13. 19:00

A hosszasan elmélázó, magának való típusú embereket, felszínesen csak depressziósnak vélik, pedig ez a megítélés egyáltalán nem igaz. Ők egy más személyiségtípust képviselnek, a melankolikusat.

A melankólia, mint szó, egyáltalán nem fedi le egy melankolikus ember életvitelét, ez csak egy tévhit. Az ilyen személyiségű emberekre sokkal inkább a harmónia megteremtése jellemző, mintsem a szomorkodás.

Filozofálós mivoltukból fakadóan inkább szemlélik a körülöttük lévő világot. Mindent kielemeznek, aprólékosan. Törekszenek a globális összefüggések feltárására. Ehhez komolyság, és rendezettség társul, nem szeret konfrontálódni, így szabálykövető. Tervszerűen él, kissé rugalmatlan. Kellemes halk szavú embereket ismerhetünk meg bennük, akik fejlett esztétikai és szépérzékkel vannak megáldva. Rajonganak a zenéért, a művészetért, annak bármilyen formában történő megjelenéséért. Amit elkezd, azt be is fejezi, általában kreatív munkamegoldások jellemzik. Nem szeret a figyelem középpontjában lenni, ám mindig figyelnek arra, mi veszi őket körül. Mély érzésűek, és magas empátiás készséggel vannak megáldva.
Negatív jellemzőjük, hogy sokat tépelődnek, mély önelemzésbe bonyolódnak, amelyek gyakran hamisak. Sokat gondolkodnak, a saját szociális kárukra. A hipochonderségük nem ismer határt, könnyen válnak képzelt beteggé. Hajlamosak befelé fordulni. Mindenben a tökéleteset keresik, így nehéz számukra megfelelni. Nem kezdeményező típus, bezárkózó, barátság, kapcsolat kialakításában is nagyon óvatos. Azonban ha kegyeinkbe fogadnak, hű barátra teszünk szert.