Az érzelmek összetettek, és sokoldalúak. Ha valaki dühös, a szíve hevesebben ver, és meg akarja torolni a haragvást kiváltó okot. A gondolatok, érzések, tettvágy és reakciók együttesen jelennek meg az adott érzelemre vonatkozóan, de vajon mi váltja ki azt? Az elmúlt évek kutatási különböző válaszokkal szolgáltak a kérdésre. A ma uralkodó nézet szerint az érzelmek a self – én - szempontjából, reveláns tárgyak, vagy események kognitív értékelésének eredményei. A kognitív érzékelés egy esemény értelmezése, beleértve annak okait és a selfre gyakorolt hatását. Ugyanazon helyzetek eltérő értelmezései eltérő érzelmekhez vezetnek. Az érzelmek milyenségének kialakulásában kétfajta értékelésmódnak van nagy szerepe:

• A helyzetnek a self – szempontjából történő értékelése, azaz a helyzet pozitív vagy negatív számunkra.
• Az esemény okára vonatkozó értékelésünk, tehát van-e felelős a történtekét, vagy a környezet áldozatává váltunk. Miattunk történtek a dolgok, vagy önhibánkon kívül?

Összegezve sok tényező befolyásolhatja az érzelmek kialakulását. A reveláns ismeretek, a kontextus, a gondolatok, és az átmeneti hangulat is. Kulturális tényezők is befolyásolják az értékelést, és az ebből fakadó érzelmeket. Érezni komplex dolog, és nem csoda, ha könnyen tévedünk érzelmeinkkel és azok okaival kapcsoltban.