A megoldás sokkal inkább a pszichológiában rejlik. A jósbiznisz vizsgálata azt mutatja, hogy a jövendőmondók egy sajátságos módszert, az úgynevezett „cold reading”-et alkalmazzák, aminek köszönhetően nagyjából 80% körüli pontos találati eredményt érnek el a betévedő naivák körében.

A hiszékeny ember számára egy-két pakli tarot kártya, kristálygömb, és maga az egész atmoszférája elég ahhoz, hogy elfelejtsen kételkedni. Pedig az egész módszer a testbeszéd megfigyelésén és a statisztikai valószínűséget ötvözi.

A jósok- akik általában nők, a női agy adottságaiból következően – dekódolják a „páciens” reakcióit au elhangzó állításokra, kérdésekre és ezáltal összerakják a kapott információegyvelegből, hogy mi az, aminek elhangzása után úgy fogja érezni a delikvens, mintha a fejébe látnának.

Egyébként a legtöbb „cold reader”-t űző jós egy idő után elhiszi, hogy látnoki képességekkel van megáldva, amitől a produkció még hitelesebbé válik. Érdemes megfigyelni, hogy a jós könnyen megtéveszthető, ha odafigyelünk arra, hogy a testbeszéd, a mimika, a gesztusok ne legyenek árulkodóak.