Jump to content

A munkába tényleg bele lehet halni

2016. 04. 23. 12:30

A japán karosik azok a munkavállalók, akik szó szerint belehalnak a munkába, vagyis inkább a túlterheltségbe. A stressz, az elismertség hiánya jobb esetben is kiégéshez, vagyis a burnout-szindrómához vezethet.

Japánban tavaly 1400 áldozatot szedett a túlmunka. Ennyi dolgozó halt bele a hajszoltságba, stresszbe és az elismertség hiányába. Azt a japán kormány is elismeri, hogy a túlmunkába belehalt dolgozók döntő többsége a haláluk előtti hónapokban havi 80-100 órát dolgozott pluszban.

A munkahelyi nyomás persze nem feltétlenül kell, hogy halállal végződjön – de már Európában is ismert jelenség a kiégés. A kimerülés, a stressz okozhat kiégést is, úgynevezett burnout-szindrómát, amelyet a 70-es években „fedeztek fel” a pszichológusok.

Ha cinikussá vált, valószínűleg kiégett

A kiégést régen a segítő szakmákhoz kötötték és azt gondolták, hogy csak a mentősöket, orvosokat, tanárokat veszélyezteti. Már kiderült, hogy foglalkozástól függetlenül bárkit utolérhet - mondta dr. Velez Csaba pszichológus, akinek egyik szakterülete a burnout-szindróma kezelése.

A szakember szerint a figyelemlankadás, az alacsony energiaszint általános tünete a burnout-szindrómának, ám ha figyeljük magunkat és a környezetünk visszajelzéseit, akkor láthatjuk, hogy az első és legfontosabb jel a cinizmus.

A maximalizmus teljesítményszorongás, a maximalisták pedig nagyon ki vannak téve ennek – szögezte le a pszichológus, aki ugyanakkor hozzátette azt is, hogy „csak az tud kiégni, aki valaha égett”. Mint mondta, minél több az akadály, annál könnyebb kiégni.

Nem a feladatokról van szó, hanem az akadályozó tényezőkről, amit az ember hajlamos úgy értékelni, hogy azt kifejezetten elé állította oda a vezetőség, a főnökség.

Sport hetente háromszor, kreatív foglalkozások

A szakember aláhúzta, hogy ha nem ismerjük fel a burnout-szindróma jeleit, hamar a depresszióig juthatunk. Ugyanakkor a kiégés kezelhető: fontos, hogy legalább hetente háromszor egy órát sportoljunk, és keressünk olyan programokat, amik feltöltenek – hívta fel a figyelmet.

„Sikeres 45 feletti marketinges például nagyon kevés van, mert egy idő után kreatív elfoglaltságot keresnek: kézműves sajtot készítenek, borászkodnak, vagyis valami olyat, amibe beleteszik a munkájukat, és a nap végén kézzelfogható terméket tesz le az asztalra” – fogalmazott.

Ezeket a kérdéseket tegye fel

A szakember a pácienseitől először azt szokta megkérdezni, fel szoktak-e ébredni éjjel. Ha igen, az arra utal, hogy nagymértékű stresszt élnek meg.

A másik kérdés arra irányul, hogy a beteg hogyan érzi magát vasárnap: ha az ember vasárnap gyomorgörccsel fekszik le, az is a burnout-szindróma egyik jele.

A harmadik kérdés, amit dr. Velez Csaba mindig feltesz a pácienseinek, az, hogy a múlt évben mennyi szabadnapot hagytak bent.

A pszichológus szerint új célokat kell kitűzni, újra kell gondolni a szakmai hozzáállást: az egyik megoldás, ha az ember felmond, és keres egy új munkahelyet. A másik – tartós – megoldás pedig a hozzáállásbeli változtatás.

„Át kell gondolni, mit fektetek bele a munkámba, milyen elvárásokkal. Meg kell vizsgálni a környezetet, és meg kell keresni azokat a pontokat, amelyek feltöltenek. A kiégés visszafordításához nagyon sok apró változtatás kell” – mondta dr. Velez Csaba.

 

További érdekességekért, bátran keresse fel a Biokalauz Facebook oldalát!
(Kép: charlestonbeerworks.com Forrás: biokalauz.hu/hirado.hu)