A lapban közöltek azt sejtetik, hogy van kapcsolat az elődök életminősége és a megszületett utód problémamegoldó képességeivel. Ez alatt azt kell érteni, hogy ha a szülői pár egyik tagja korábbi élete folyamán elszenvedett néhány vagy számos traumát, akkor a születendő gyerek probléma megoldásra való hajlama kifejezetten jobb lesz.

Erre bizonyítékul számos példát találunk az állatvilágban is. A kutatás során egereket is vizsgáltak. A stresszes körülmények között tartott rágcsálók utódait, könnyebben birkóztak meg az adott problémával, mint a kiegyensúlyozott környezetből származó szülők leszármazottai.

Viszont az sem egy elhanyagolható, hogy azok az emberek, akik életük során – a vizsgálat szempontjából a gyerek születése előtti időszakban-, traumákon estek át, nagyobb valószínűséggel szenvedhetnek mentális betegségekben, és nagyobb eséllyel kerülnek a borderline személyiségzavar vagy depresszió „csapdájába”. Ezen zavarok egy része is átörökíthető, illetve a születendő személy fogékonyabb lesz rájuk. Ugyanakkor egyes esetekben, a korai mérsékelt stressz biztosít előnyöket a későbbi életszakaszokra nézve a stressz és problémakezelés aspektusából közelítve. De vajon a pozitív vagy a negatív befolyást örökítjük át a gyermekbe?

A válasz meghatározásához több tucat kísérleti egérre volt szükség. Az vizsgálódás viszont nem hozott kategorikus eredményt. Azok az egerek, amelyek stresszes apától származnak ugyan jobban reagáltak az akadályokra és egyszerűbben elhárították azt, viszont egyes esetekben emellé egy viselkedészavar is társult, ami a stressz agyra való hatásából fakad.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Biokalauz Facebook oldalát is!