A jelenség hátterében egy olyan fehérje áll, amely a stresszre reagál. A kutatás szerint a traumák során ennek a proteinnek csökken a mennyisége szervezetünkben, vagyis a hosszú ideig tartó stresszt kezelni kell. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a szülők időben észrevegyék, valami nincs rendben.

Problémát jelez például, ha egy szobatiszta gyerek újra bepisil vagy rosszul alszik, kamaszkorban pedig intő jel lehet az állandó fejfájás, a megváltozott étkezési szokások és a fogyás, valamint azok a rendszeressé váló testi tünetek, amelyek mögött nem áll kimutatható betegség.

Mit tehet a szülő, ha stresszes a gyerek?

Major Melinda szakpszichológus szerint, a mindennapi stresszek esetén a szülők tudnak legkompetensebben segíteni a gyerekeknek. Ha otthon folyamatos párbeszéd van, állandóan figyelnek rá, meghallgatják, ezzel ők tudnak a legtöbbet tenni egészsége védelmében. A szakember pedig akkor, amikor állandósul egy probléma – magyarázza.

Amikor az emberi szervezetet stressz éri, azonnal beindulnak a feszültség leépítésére alkalmas mechanizmusok. Feszültség esetén az egész izomzat is merev állapotba kerül. A relaxációs technikák során a gyerekek megtanulnak fizikailag ellazulni, így a test olyan üzenetet küld az agynak, hogy a feszültség enyhült, csökkenhet a szorongás szintje. Ezáltal bizonyos élettani mutatók is kedvezően alakulnak.

A szakember szavai szerint kisebb gyerekeknél a progresszív relaxáció technikáját alkalmazzák gyakran, játékos formában. Például teknős helyébe kell képzelniük magukat, amint éppen visszahúzódik a páncéljába, ezáltal a vállizmok megfeszülnek, aztán egy adott instrukcióra megtanulják ellazítani ezeket az izmokat – tette hozzá.

Kiskamaszkorban az autogén tréning módszerét is el lehet sajátítani, ahol szintén izmokat tanulnak megfeszíteni, elernyeszteni, de itt már belső testi élményekre, szervekkel kapcsolatos ellazításra is kiterjed a gyakorlatsor.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Biokalauz Facebook oldalát!