A depresszió a hétköznapi életben átalakult jelentéstartalommal bír. Noha a szakzsargon a pszichiátriai megbetegedésként tartja számon, és a klinikai pszichiátria megkülönbözteti a depresszió különböző fajtáit (súlyos depresszív zavar, más néven klinikai depresszió, unipoláris depresszió valamint az unipoláris zavar), addig a köznyelvben gyakran használják a lehangoltsággal, rossz kedvvel járó állapot megnevezésére is.
Betegség vagy csak állapot?
Nehéz meghatározni, mert egyre jobban elmosódik a vonal a kettő között. Ami a kiváltó okát illeti, szintén nem lehet egyetlen konkrétumot meghatározni, mert emberfüggő. Van, akinek egy szeretett személy elvesztése, míg másnak egy baleset „is” elég ahhoz, hogy kialakuljon. A sorozatos sorscsapások, és negatív életesemények a legkeményebbeket is évek múltával felemésztenek, így a depresszió egyszer, talán mindenit érint élete folyamán, valamilyen formában.
A lelki megrázkódtatások mellett az örökletes hátteret is érdeme górcső alá venni. A depresszióra való hajlam, ugyanis génjeinkben van. Ezt ikerkísérletekkel bizonyították a szakemberek.
A depresszív genetika
Boldogságra való hajlamunk negyven százalékát szüleinktől örököljük, negyven százalékáért mi vagyunk a felelősek, a fennmaradó húszért pedig a környezet. Az öröklött tényezők mellett a neurotranszmittereknek is nagy szerep jut, ahogy az ösztrogén, és a progeszteron nevű hormonok szintjének is.
Neurotranszmitterek azaz a közvetítő anyagok alul vagy túlműködése zavart okoz a szervezetben, ami könnyen depresszióval végződhet. A stresszhormon, azaz a kortizol tartósan magas szintje illetve a szerotonin-hormon alacsony szintje is okozhat hasonló állapotot. Utóbbi a boldogsággal függ össze, illetve a táplálkozással, míg előbbi a túlfeszített idegrendszerrel, és a relaxáció hiányával.
Ami az ösztrogént és a progeszteront illeti, a nőknél megfigyelhető, hogy a menstruációs ciklus előtt, illetve után lehangoltabbak, mint máskor, ami a hormonháztartás változásával hozható összefüggésbe.
A napsütés hiánya is okozhat depressziót, amit szezonális affektív zavarnak neveznek. Ez a tél beköszöntésével kezdődik, amikor a nappali órák száma hanyatlik. Egyes szakemberek szerint a napfény mennyiségének csökkenése felborítja bizonyos kémiai anyagok egyensúlyát az agyban, ami a depresszió tüneteit idézi elő.
Nem leszel örökké depressziós!
A lehangolt állapot, érdektelenség, beszűkült világ, és teljes enerváltság már egy hét után is örökkévalóságnak tűnik, nem hogy hosszú hónapok után. Viszont a depresszió kezelhető!
Minél előbb felismerik és kezelik a depressziót, annál jobbak az esélyek a gyógyulásra. A depresszió teljes gyógyulását a munka-, az alkotó- és az örömképesség maradéktalan helyreállása jelenti.
A depresszióhoz gyakran társulhat egyéb pszichiátriai zavar: szorongás, szociális fóbia, alkoholfüggőség, pánikbetegség. Viszont a depresszió társulhat más betegséghez, például belgyógyászati problémákhoz.
A depresszió gyógyítható, nem halálos, és nincs mit szégyellni rajta! Nem kell zárt ajtók mögött, saját félelmeink és apátiánk vasmarkai között szorongva ülni. Nem szégyen segítséget kérni, ám öndiagnosztizálás helyett, nem árt felkeresni egy szakértőt, mert lehet kisebb a gond, mint gondolnánk.
További érdekességekért, bátran keresd fel a Biokalauz Facebook oldalát!