Műértő öccse s ismert képzőművész sógora biztatására kezd komolyabb festészeti tanulmányokba az ifjú holland, aki belgiumi lelkipásztori tevékenysége során kóstol bele a képzőművészetbe, ám miután kezdi a saját útját járni, eredeti festői világát a kor nem méltányolja.
Vincent van Gogh holland festő művészetét a francia impresszionisták kinevetik, s nem kel el életében alkotásainak egyike sem – ám 100 évvel a halála után három festménye is árverésen a világ legdrágább képei között kerül kalapács alá; egyikük több mint 80 millió dollárért.
Az öcs és a báty
A holland Van Gogh és a francia Toulouse-Lautrec ugyanabba a francia festőiskolába iratkoznak; majd, hogy a saját útjukat járják, egyszerre távoznak; később a holland festő a pályatárs Gauguinnel barátkozik, akit alkotói élete egyik feszült pillanatában borotvával megfenyeget, de végül saját magát csonkítja meg a fülén, s elmegyógyintézetbe kerül, nem is egyszer. Gyógyultan azonban sohasem távozik. Öccse, a párizsi galériavezető Theo van Gogh – aki nemcsak bátorítja, hogy fessen, hanem anyagilag is támogatja – nem sokkal az után hal meg elmegyógyintézetben, hogy Vincent szíven lövi magát.
A négy évvel fiatalabb Theóval – a családból az egyetlen, akivel Vincent kapcsolatot tart – több száz levelet váltottak: levelezésük betekintést nyújt a holland festő lelkivilágába. Amikor kétségek lesznek úrrá rajta, Vincent így ír öccsének: „Annyira haragszom magamra, mivel nem tudom azt tenni, amit szeretnék, és ilyen pillanatokban az ember úgy érzi, mintha gúzsba kötve feküdne tehetetlenül egy sötét kút fenekén.” Élete nem úgy ért véget, hogy alkotói válságát, önbizalomhiányát, lelki problémáit lett volna, ki orvosolja.
127 év az elmeorvoslás történelmében változtatna valamit?
Nos, az eltelt 127 év – mióta Vincent van Gogh végzett magával – vajon milyen előrelépést hozott az elmeorvoslás terén? Kosztolányi unokatestvére, a pszichiáter Csáth Géza író morfinistaként végezte úgy egy évszázada, „tudománya” nem segített saját elmebaján. A költő zseni József Attilán, aki úgy háromnegyed évszázada vonat elé vetette magát, nem segített pszichiátere. Úgy fél évszázada a színész Soós Imre orvosával: pszichiáter feleségével együtt lett öngyilkos. Vadászfegyverével ez idő tájt lőtte főbe magát a Nobel-díjas Hemingway, miután elektrosokk-kezelést kapott pszichiátrián. Kevesebb, mint 27 éve Kurt Cobain amerikai punkrock zenész, akivel már gyerekkorában pszichiátriai szereket szedettek, úgyszintén főbe lőtte magát. A pszichiátriai szerekkel élő Robin Williams amerikai színész 3 éve lett öngyilkos.
Ma, a „technológiai fejlődés” jegyében, Vincent van Gogh „gyógyító” szer gyanánt káliumbromid helyett valami bonyolultabb, elegáns nevű, szintetikus vegyületet kapna, amelynek dobozán apró betűvel a 100 felsorolt mellékhatás között föl lenne tüntetve a szer által kiváltott öngyilkossági hajlam is, amely miatt csak nagyobb volna a valószínűsége annak, hogy ma is önkezével vetne véget életének – ez volna az „előrelépés” a „gyógyítás” terén.
Van Gogh is azon művészek egyike, akit nem mentettek meg, csak „kezeltek”, s az utolsó 127 évben nőttön-nőtt a meg nem mentett zsenik és nem zsenik száma.
