Kinek ne lenne ismerős a három percenkénti hűtőszellőztetés, ha épp unalmasan vergődünk a kanapén? Nos, ez a jelenség már az érzelmi evés küszöbe, ami után rengeteg kalórián, bűntudaton és szorongáson vezet keresztül az út a pillanatnyi megnyugvásig.
Falatnyi nyugalom
Nem összekeverendő az érzelmi evés, a néhai önkényeztető evéssel! Utóbbi néha napján, egy igazán kemény nap zárásaként vagy egy-egy jelentőségteljesebb pillanat megünneplésére irányul, míg előbbi a szorongásoldásra, a bánat, magány enyhítésére.
Az érzelmi evés nem vicckategória, hanem egy létező és igen rossz fizikai és lelki állapothoz vezető állapot, amit minél előbb orvosolni kell. Az érzelmi evők általában a rossz hangulat, a stressz, a magány, az unalom és minden negatív érzelem hatására a megoldást az ételben látják. Még akkor is esznek, ha valójában már nem éhesek, sőt. Az elfogyasztott irdatlan mennyiségű étel, azonban csak átmeneti enyhülést hoz, mert a megnyugvást felváltja a bűntudat, amit a tömény kalóriaadag elfogyasztása vált ki, és az érzet, hogy sem az érzelmek sem a testsúly felett nincs többé kontrollja.
Túlevő vagy-e?
Hidd el, a fizikai éhség és a lelki éhség jeleit, azért el lehet különíteni, ha egy kicsit is ismered a saját tested működését.
Az elsődleges jel azonban, ami a túlevésre utal, hogy az evéskényszer azonnal jelentkezik, amint az embert valamilyen negatív inger érte. Lehet ez egy vita, egy lemondott találkozó, egy elrontott feladat, szakítás vagy épp a gyakori magányosságérzet. Ha pedig evés közben azt érzed, hogy az agyad teljesen kikapcsolt, és csak az üres tányér vagy zacskó zörgése billent ki a Nirvánából, akkor már baj van. Ugyanis, ha az ember fizikai éhségből fakadóan étezik, akkor tudatában van annak, hogy eszik és azt is érzi, ha jóllakott.
A túlevőknél nem hogy megjelenne ez az érzet, inkább csak még többet és többet kívánnak. Az evés nem okoz kellemes elégedettséget, csak kikapcsolja az agyat, a zabálás végeztével pedig beköszönt a szégyen és a bűntudat fázisa, a túlevés miatt. Már csak azért is, mert a túlevők kifejezetten a zsíros, cukros ételek iránt éreznek sóvárgást. Elvégre ha az ember csak éhes, akkor bármit megeszik: zöldséget, kenyeret, egy kevéssé vonzó szelet húst. Viszont az érzelmi evőknél sokkal specifikusabb a dolog, és általában a magas cukor és zsírtartalmú ételek iránt éreznek vágyat, ami azzal magyarázható, hogy a test pillanatnyi és leggyorsabb boldoggá tételéért felelős hormonok termelést ezek a tápanyagok indítják be a leghamarabb.
Tapasztaltad magadon vagy netán másvalakin a fentieket? Hidd el, a pszichológus csodákra képes…