Ám mielőtt a fickándos kisfickók és a stressz korántsem rózsás kapcsolatát feltárnánk, előtte nem árt definiálni, mi is az az oly sokszor ismételgetett stressz. Ezutóbbi a szakirodalom szerint a szervezet ingerekre adott nem specifikus válasza. Ám a köznapi értelemben a stressz szó jelentése átalakulófélben van, és sokkal inkább a mindennapi, tartósan fennálló idegeskedés, feszültség érzetének megfelelőjévé vált.

Mi történik a testedben, ha stresszelsz?

A stressz folyamat során több tucat döntési esemény játszódik le azonnal. A stresszor felismerése után a szervezet felkészül a vészhelyzetre. Olyan hormonok szabadulnak fel, melyek kibillentik a testet a nyugalmi állapotból. Ha stressz hosszabb ideig fennáll, a kortizol-hormonok folyamatosan keringenek a véráramban, ezért szüntelen izgágaság, idegeskedés, szorongás érzet alakulhat ki, mert a test még úgy érzékeli, hogy a veszélyhelyzet nem múlt el, így készenlétben marad.

Ez hosszútávon kimerítő. Az egyén rosszkedvűvé, fásulttá válik. Romlik a koncentrációs készség, csapongó gondolatok, szétszórtság jellemzi. A mentális probléma testi tüneteket is produkálhat: mellkasi szorítás, állandó gyomorfájás – csak néhány a leggyakoribbak közül.

A megoldatlan probléma folytonosan stressz keltő hatású, amíg az egyén képtelen vele megbirkózni az imént felsoroltak közül bármelyik állapot tartósan fennállhat, sőt egyéb károsító hatást is produkálhat a férfiak esetében.

A stresszes sperma

A Pennsylvaniai Egyetem neuroendokrinológusa, a Jennifer Chan által vezetett kutatás, során arra derült fény, hogy a stressz az utódokra is kihat. Egereken végzett megfigyelések során a szakemberek arra jöttek rá, hogy a stressz hatással van a hímegerek spermájára, így az utódra is, méghozzá az által, hogy azok születésüktől kezdve, egész életük folyamán, sokkal intenzívebben reagálnak a stresszhelyzetekre.

A változást a stresszhelyzetben felszabaduló hormonok, azaz az adrenalin, kortizol és noradrenalin okozza a spermában.

„Az apa az átörökítésig történ élményei tartós változásokat okoznak a spermában, ezáltal a születendő gyermek agyfejlődésének folyamatában is” – vonta le a konklúziót a kutatócsoport.

Tehát, ha ideje lenne elkezdeni megtanulni a stresszkezelési taktikákat, ha nem szorongó, stresszelésre fogékony gyerkőcöt akarunk a világra hozni.