Alapvető funkciók kialakulását tette lehetővé agyunk gömbölyűvé válása

A hosszúkásból gömbölyűvé alakulás a kulcsfontosságú agyi funkciók fejlődését tette lehetővé a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudósai szerint. A kutatók a Homo sapiens, vagyis a modern ember húsz egyedének koponyamaradványait vizsgálták meg, a legidősebb lelet nagyjából 300 ezer éves volt.

Az agy mérete többé-kevésbé változatlan maradt az idők során, ám az alakja fokozatosan egyre kerekedett, mígnem elérte mai formáját körülbelül 100 – 30 ezer évvel ezelőtt – olvasható a a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmányban.

A koponyafalcsonti terület és a kisag kidomborodása révén vált okosabbá az ember

A gömbölyded agyforma kialakulásában két terület kidomborodása játszhatott fontos szerepet: a koponyafalcsonti terület és a kisagy. Simon Neubauer antropológus, a kutatás vezetője elmondta, hogy a koponyacsonti lebeny különböző agyi területek összekötő központja. Olyan funkciókban vesz részt, mint az orientáció, a figyelem, a tervezés és a térbeli tájékozódás összehangolása. Míg a kisagy a mozgási funkciókban játszik szerepet, mint a mozdulatok és az egyensúly összehangolása. De a memória, a nyelv, a társas helyzetek felismerése, valamint az érzelmek feldolgozása is kapcsolatban áll a területtel.

Az agy kerekedésével jelent meg az ősember életében az elvont gondolkodás és az eszközkészítés is

Az agy mai formájának kialakulása egybeesik azzal az időszakkal, amikor a régészek szerint az úgynevezett modern viselkedések teljes készlete megjelent Ez megközelítőleg 40 ezer – 50 ezer évvel ezelőtt történt. Ebben az időszakban jelent meg  a szakértő szerint a halottak eltemetése, a szimbólumok használata, az elvont gondolkodás megjelenése, a művészet és a díszítés, a festékhasználat, illetve nem utolsó sorban a több elemből álló, bonyolult szerszámok készítése is.

A modern ember evolúciója folyamatos az elemzések szerint

A kutatók észak-, kelet- és dél-afrikai, közel-keleti és európai Homo sapiens-leleteket elemeztek. Neubauer szerint az eredmények újabb adalékok ahhoz az egyre számosabb régészeti és embertani bizonyítékhoz, amelyek azt mutatják, hogy a Homo sapiens evolúciója szakadatlan. A modern emberi viselkedés, az agy szervezettsége és működése a legrégebbi idők óta fokozatosan változik.