Még ma is kérdéseket vet fel a REM-szakasz tudományos körökben

A REM-fázist körülbelül hatvan éve fedezték fel francia és amerikai kutatók. Azóta keresik, hogy mi lehet a pontos funkciója. Próbálták már összefüggésbe hozni álmodásos tanulással, emlékek alvás közbeni rögzítésével, de a tudósok még mindig keresik a választ. Ez az alvás azon szakasza, amikor még a nagyobb zajokra sem ébredünk fel. Ez a kifejezés az angol Rapid Eye movement szavakból alkotott mozaikszó, amely magyarul gyors szemmozgásos stádiumot jelent.

Normális állapotban az emberi agy több fázison megy keresztül, mielőtt elér az aktív álmodás szakaszába. Azonban e téren bizonyos rendellenességek is jelentkezhetnek, amelyek ijesztő tüneteket képesek produkálni. Ehhez a fázishoz kötődik a rejtélyes alvásparalízis jelensége is, amellyel korábban már mi is foglalkoztunk.

A gyors szemmozgáskor jön el az álmok ideje

Simor Péter, az ELTE egyetemi adjunktusa elmondta, hogy nyolcórás alvás alatt négyszer-ötször is ebbe az idegrendszeri állapotba kerülünk, és ciklusonként körülbelül húsz percet tölt egy egészséges felnőtt ember ebben a fázisban.

Azt általában kevesebben tudják, hogy a REM két részből tevődik össze. Az egyik körülbelül öt percig tart, ezt fázisos szakasznak hívják. Ilyenkor a szemünk nagyon gyorsan mozog, az alvás pedig sokkal mélyebb. A hátralévő tizenöt percben azonban a szem mozdulatlan, és éberebben alszunk. Ekkor vagyunk az úgynevezett tónusos állapotban.

Az egyetemi adjunktus hozzátette, hogy az információfeldolgozás, amikor nem mozog a szemünk, akkor fokozottabb. Míg amikor mozog a szem, akkor úgy tűnik, hogy nem igazán figyelünk a kívülről jövő ingerekre. Ha ebből az állapotból ébresztik fel a személyeket, akkor az esetek 90 százalékában álmokról számolnak be.

A szakaszok közötti kapcsolatot vizsgálták a kutatók

Az ELTE Affektív Pszichológia Tanszékének kutatói a nem szemmozgásos, az éberebb szakaszt vizsgálták alaposabban. A neves Sleep című tudományos szaklapban publikált cikkükben arról írtak, hogy milyen folyamatok zajlanak az agyunkban, amikor éppen ebben a fázisban vagyunk.

A kutatók azt nézték meg, hogy egyes régiók között milyen a kommunikáció. Úgy gondolják, hogy létezik egy közös forrás, amely bizonyos területeket meghajt, és ezért látunk egyfajta összekapcsolódást. De azt sem tartják kizártnak, hogy az egyik terület kommunikál a másikkal, és információ átadás történik a két régió között.

Már-már futurisztikus a megfigyelés menete

A vizsgálatok egy speciális műszerrel végezték, amelynek segítségével tanulmányozták a különböző fázisokat, az agyban megjelenő hullámtevékenységet, és ezzel el tudták különíteni a két REM-állapotot is.

Simor Péter bemutatta a vizsgálat menetét is. Az adjunktus elmondta, hogy először elektródákat helyeznek az alanyoknak a fejére. Ezeket utána átállogatják, hogy az ellenállások lecsökkenjenek. Majd a „sapkán” található lyukakba speciális gélt kennek, amely vezeti az áramot. A vizsgálat azonban nem kell  megijedni, nem áramot vezetnek az alanyok agyába, hanem elvezetik azt a feszültséget, amit a több tízezer idegsejt produkál.