Az LSD-t a kései harmincasévek találmánya. Először anyarozsból vonták ki a lizergsav-dietilamidot, ismertebb nevén az LSD-t, amit feltalálója Albert Hofmann, vérkeringéssegítőként szeretett volna bevetni a gyógyszeriparban. A felfedezése nyomán egészen a hetvenes évekig használták az LSD-t, mint szorongás, depresszió, fóbia, és bénulások ellenszere, ám a drognak minősülő szerrel fel kellett függeszteni a kezeléseket, mert ezzel egy időben a hatvanasévek hippimozgalmának kedvelt szerévé avanzsálódott, emiatt elvesztette hitelességét.

Egyensúlyba hozza az agyat?

A Scientific Reportsban közölt tanulmány azonban ismét azt pedzegette, hogy miért kellene használni az LSD-t a mentális betegségben szenvedők kezelésére. A Selen Atasoy (Pompeu Fabra Egyetem)

 vezette kísérlet során matematikai módszert használtak a szakértők az LSD által kiváltott agyi aktivitás és a kapcsolódó agyi egyensúly megvizsgálására.

A 12 önkéntes résztvevő agyát fMRI-vel figyelték. A kísérletben résztvevők egyik fele LSD-t, a másik fele placebot kapott. Az LSD-vel kezelt emberek agya a szer lebomlását követően harmonikus non-random agyhullámokat véltek felfedezni, ami annyit tesz, hogy az agy ezen állapotában az agy olyan területei is kapcsolatba lépnek egymással, amelyek amúgy nem szoktak (például mentális betegségek miatt).

„Azáltal, hogy az agyat arra kényszerítjük, keressen még több utat, azzal elérhetjük azt, hogy új hálózatok épüljenek ki az agyban, amelyek segítik az embert túljutni a traumán” –mondták a kutatók a Science Alertnek.

Noha a nyugati társadalom valószínűleg nem áll készen az LSD-re, mint gyógyszerre és az agyat érintő mentális problémák kezelésére, egyelőre ígéretesnek tűnik már magában az is, hogy a témában megjelent kutatások napvilágra kerülnek, és komoly figyelem övezi őket.