A több mint ezer karriert elemző számítógépes modellezések során arra lettek figyelmesek a szakemberek, hogy a szerencse sokkal nagyobb arányban vezetett a sikerhez, mint a tehetség, a kitartás, vagy épp a szenvedély.
Karrier szerencse nélkül?
A számítógépes modellezéshez ezer virtuális minta állt rendelkezésre, a karrierpályákat pedig éven át követték a kutatók. A virtuális emberek virtuális karrierje teljes mértékben átültethető a gyakorlatba is, olyannyira, hogy szerencsés és szerencsétlen sorsfordulatok tarkították az életüket, és számtalan kihívással kellett szembenézniük, akárcsak a való élet harcosainak.
A digitális szimuláció során adódtak olyan helyzetek, amelyek hozzájárultak az előrébb jutáshoz. A legtöbb esetben ez egy másik – virtuális – ember megismerése, annak kapcsolati hálójában való elhelyezkedése volt. Ez persze, mint szerencse kérdése volt. Hiszen a virtuális megfigyeltek közül voltak olyanok, akik hiába rendelkeztek jó adottságokkal, nem jutottak ilyesfajta lehetőséghez, így karrierjük sem ívelt olyan gyorsan.
Amikor a virtuális 40 év eltelt, a tudósok rangsorolták az egyes karaktereket, hogy lássák, van-e hasonlóság közöttük.
Elvek és valóság
Mindenek előtt a vizsgálat ismét bebizonyította a „Pareto-elv" helyességét, miszerint a hatalmas vagyon és gazdasági jólét az emberek kis részére koncentrálódik, gyakorlatilag a táradalom tizede tartja markában a pénzt. Ez a valóságban például úgy képződik le, hogy a világ nyolc leggazdagabb emberének vagyona, megegyezik a világ 3,6 milliárd legszegnyebbével.
Azt is felfedezték, hogy a tehetséges egyének sikeresebbek, mint az átlagosan tehetségek, de érdekes módon ritkán voltak a legsikeresebbek. Több mint 100 szimulációnál a "nyertes" karakter mindig "középszerű" volt. Megdöbbentő módon mégis 128-szor sikeresebb volt, mint a kiemelkedően tehetségesek. A magyarázat? Jókor volt jó időben.
A szerencse kegyeltjei a való világban is hamarabb viszik sikerre az életüket, mint a kevésbé szerencsés, ám tehetséggel megáldottak. A kapcsolati tőke manapság többet számít, mint egy jó iskola, persze nem minden. Esély van arra, hogy tehetséges, ám kevesebb szerencsével megáldott egyénként is érvényesüljünk, de ahogy a kutatás is mutatja, többet kell dolgoznunk érte, és több időbe is telik. De feladni kár volna!