Valójában még napjainkban sem értik a tudósok, hogy mi teszi különlegessé az emberi agyat – mondta az Allen Agykutató Intézet kutatója, aki hozzátette: a különbségek vizsgálatának egy jó kiindulópontja sejti és áramköri szinteken van, és mára már új eszközök állnak a rendelkezésükre mindehhez.

Tamás Gábor és a Szegedi Tudományegyetem doktori hallgatója, Boldog Eszter az új sejteket „csipkebogyó neuronoknak” nevezte el, mivel a sűrű agysejthalmaznak az álterméshez hasonló alakja van. Az új neuron – az idegrendszer legkisebb egysége – típus a gátló neuronok csoportjába tartozik, melyeknek a többi neuron aktivitásának megfékezésében van szerepük.

Speciális vizsgálatokra van szükség

A kutatásból az is kiderült, hogy ez az agysejt egyedien csak az emberekben található meg. Azonban a felfedezés, hogy más emlősökben – például a rágcsálóknál – sincs jelen, egy érdekes tény, mivel eddig csak nagyon kevés olyan specializált neuront találtak, amely csak az emberekre vagy más főemlősökre lett volna jellemző.

A kutatóknak a sejtek pontos szerepét még nem sikerült megállapítaniuk, viszont az elmondásuk szerint a létezésüknek fontos szerepe lehet a különböző agyi betegségek állatokon történő vizsgálatánál. Mivel azonban azok nem rendelkeznek ilyen sejtekkel, így az eredmények sem teljesen megbízhatók. A kutatók épp ezért a vizsgálatuk következő lépéseként valamilyen neuropszichiátriai rendellenességben szenvedett elhunytak agyában szeretnék megvizsgálni a „csipkebogyó neuronok” állapotát.

Az emberi agykéreg a természet legösszetettebb szerkezete

A sejteket a kutatók az emberi agykéreg legfelső részének vizsgálata közben fedezték fel. Ez a terület felelős az emberi öntudatért is többek között. Az agykéreg ezen része az emberek esetében a testhez viszonyítva lényegesen nagyobb mint más állatoknál. Ez az agyunk legösszetettebb része, és általánosan elfogadott, hogy a természet legösszetettebb szerkezete – mondta Ed S. Lein, az Allen Agykutató Intézet kutatója.

A két csoport más-más módszerrel vizsgálta a területet

A magyar kutatólaborban a tudósok hagyományos módszerekkel vizsgálták a sejtek alakját és különböző elektromos tulajdonságait, amíg az Allen Intézetnél általánosan arra keresik a választ, hogy milyen gének okozzák az emberi agysejtek egyediségét más állatokhoz viszonyítva. A két csapat együttműködése már több éve zajlik, amióta egy találkozón megállapították, hogy valójában ugyanazt a sejtet vizsgálják csak eltérő módszerekkel.

A kutatás eredményei szerint a „csipkebogyó sejtek” olyan géneket aktiválnak, amelyeket nem láttak az egerek agysejtjeiben, amíg a sejtekkel kapcsolatban azt is megállapították, hogy azok az úgynevezett piramis neuronokkal alkotnak szinapszisokat – sejtek közötti kapcsolódások – az agykéregben. A „csipkebogyó sejteket” az teszi igazán különlegessé, hogy csupán egy másik sejttípussal képesek kapcsolatot létesíteni, ami a kutatók szerint arra utal, hogy nagyon specializált módon irányítják az információ folyását.

Több kérdést is felvetnek a neuronok

A kutatás következő lépésében azt szeretnék kideríteni, hogy az új sejtek más agyi területeken is jelen vannak-e, valamint azt is, hogy a különböző agyi rendellenességeknél szerepet játszanak-e. Amíg nem teljesen bizonyos, hogy a „csipkebogyó sejtek” egyedül csak az emberek agyában találhatók meg, addig a tény, hogy a rágcsálók agyában nincsenek jelen, megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a kísérleti egerek tökéletes lehetőséget adnak az emberi betegségek vizsgálatára, kiemelten az idegrendszeri problémákra.