Földi Rita azt mondta: sok a magányos ember, és szerinte ez inkább a kapcsolattartás eltérő módja, mint a konkrét személyes kapcsolatok hiánya, tehát többen inkább a virtuális térben tartják kapcsolataikat.
A szakpszichológus szerint az időseknek az egyéni magányból kilépést jelenti a világhálóra csatlakozás, régi ismerősökkel vehetik fel a kapcsolatot, olyan programokat kereshetnek, amelyeken hasonló korú társakkal találkozhatnak.
Úgy folytatta: a fiataloknál sokszor talán nem is tűnik fel – minél fiatalabb valaki, annál kevésbé –, hogy az illetőnek nincsenek kortárs kapcsolatai, pedig az ember társas lény, szüksége van társakra és arra a társas támogatásra, amelyet a család, a barátok és a párkapcsolatok adhatnak.
Arra a kérdésre, hogy sokan miért nem mozdulnak ki otthonról a mobiltelefonos kapcsolattartás helyett, Földi Rita úgy válaszolt: két dolgot lehet e mögött sejteni. Az egyik az, hogy nem akarnak lemaradni semmiről, ami az ismerősökkel történik vagy a hírekben jelenik meg, a másik pedig a félelem attól, hogy kiszolgáltatottá válnak, sérülnek egy baráti vagy párkapcsolatban.
A szakember a valódi beszélgetéseket, a közös tevékenységeket hiányolja, mint mondta, nem pedig azt, hogy együtt ülnek be egy kávézóba, és „külön-külön nyomogatják” a telefonjukat.
Földi Rita kitért arra is: a virtuális valóság „borzasztóan torzít” és nem azt fejezi ki, hogy valaki milyen, hanem azt, hogy milyen szeretne lenni.
