A skizofrénia gyakori betegség, a lakosság 1 százalékát érinti. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának legfrissebb adatai szerint 102 ezer beteg él Magyarországon, 10-15 százalékuk viszont gyógyítható lenne.

Sokan azt gondolják, hogy a skizofrénia nem olyan súlyos, holott rendkívül nagy terheket ró a társadalomra, hiszen halálos betegségről van szó.

25 évvel is kevesebb juthat 

A diagnosztizált betegek várható élettartama átlagosan 15-25 évvel rövidebb, mint kortársaiké. Ez a vizsgálat 9 éves periódus hazai adatain alapul, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tett közzé.

– Mindenkinek kerestünk öt kontrollszemélyt, akik korban, nemben és a lakóhelyet tekintve hasonló helyzetűek voltak. Ebben a követési időszakban a kontrollszemélyeknek körülbelül 10 százaléka halt meg, a skizofrén a betegeknek viszont a 2,3-szerese – mondta Dr. Bitter István, a SOTE egyetemi tanára a Mindentudás című magazinműsorban.

Ami különösen aggasztó, hogy a legmagasabb halálozási ráta a fiatal korcsoportot érinti, a 18-20 évesek közül majdnem tízszer többen haltak meg a kontrollszemélyekhez képest.

– A felismerés és a kezelés nem megfelelő ezen betegeknél, tehát nem elég, hogy a skizofrén beteggel szemben számtalan előítélet van, ez még az egészségügyi ellátásban is megjelenik, ami magyarázza a magasabb halálozást – mondta az egyetemi tanár.

A halálozási okok közé tartozik a tüdő-, a szív- vagy a cukorbetegség. Vagyis ugyanolyan okok, amelyek másokat is érinthetnek. Viszont azok a betegek, akiknek nincs skizofréniájuk és ugyanilyen betegségben szenvednek, 10-20 évvel tovább élnek.

Pontosan nem tudjuk, mi áll a háttérben 

Léteznek már korszerű genetikai adatok és az is biztos, hogy a környezetnek számos ártalmas hatása van, ami növeli a skizofrén megbetegedések arányát. Például a 14-16 éves kor körüli gyakori marihuána fogyasztás és bizonyos genetikai típus között is találtak összefüggést.

A skizofrénia tünettan két fő csoportból áll. Az egyiket alkotják a pozitív tünetek, a másikat a negatívak. A pozitívba tartoznak az olyan tünetek, amelyek korábban nem álltak fent, a negatívba pedig azok, amelyeket a megbetegedés után elveszít az ember. A diagnózishoz mindenképp szükséges az első csoport.

A pozitív csoportba tartozó skizofrének sokszor hangokat hallanak és úgy érzik, hogy cselekedeteik külső ellenőrzés alatt állnak. A betegeknek látomásaik vannak és azt hiszik, hogy gondolataikat mások ültetik a fejükbe vagy veszik el tőlük. Mások úgy vélik, hogy folyamatosan üldözik őket, miközben eltúlozzák saját személyiségük fontosságát.

A negatív csoport tünetei: a logikus gondolkodás elveszítése, a világgal való szociális kapcsolódás megszűnése.

Dr. Bitter István szerint a negatív tünetek a skizofrénia szempontjából fontosabbak, mint a pozitívak, de erre építeni nem lehet a diagnózist, mert nagyon sok más baj is okozhat ilyen tüneteket.

A skizofrénia kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak, de hogy pontosan mi áll a hátterében, nem tudjuk.

További extra érdekességekért, bátran keresd fel a Biokalauz Facebook oldalát is!