Azonban pszichológiailag kielégítőnek mondhatók azok a városok, ahol elegendő a zöld. A növények azért fontosak, mert az ember tudat alatt is az életjeleket keresi. Tehát otthonosabban érzi magát egy plázában, ha az növényekkel van tele, a fák lombjai pedig a menedéket, az elrejtőzés lehetőségének érzését keltik – mondta Dúll Andrea, az ELTE Pszichológiaia Intézetének egyetemi tanára.

Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetőjével folytatott beszélgetés során kiderült, hogy az iroda különböző programok keretében kiviszi az embereket a zöld területekre. A természet megszerettetését a megismertetésen keresztül lehet elérni. Az utóbbi évtizedekben a vidékiek is távolabb kerültek a természettel való együttélés szeretetétől, viszont Budapesten sokkal rosszabb a helyzet, itt külön programot kellett létrehozni az ember és a növény újra egymásra találására.

Akik zöld környezetben élnek – mint például a XII. kerületi Hegyvidék lakói – azok nehezebben veszik rá magukat, hogy zöldebbé tegyék lakóhelyüket, hiszen hozzászoktak már kertjük meglétéhez, és úgy érzik, ez elég is számukra. Budapest belső kerületeinek zöld részei viszont gondozásra szorulnak, amelyeket az ott élők nem tesznek meg arra hagyatkozva, hogy az az önkormányzat dolga.

A Hegyvidéki Zöld Iroda indított egy gondnoksági programot, így lehetőség van kisebb zöld területek örökbe fogadására, gondozására. Az iroda tanácsot tud adni a növények kiválasztásában, azok gondozásban. Az önkormányzat úgy gondolja, hogy az emberek szívesebben foglalkoznak ilyen dolgokkal, ha megadják nekik azt a szabadságot, hogy maguk választhatják ki a növényeket.

A „betondzsungeleket” is zöldebbé lehetne tenni, ahhoz azonban kampányok kellenének, és az önkormányzatoknak partnerként kellene megszólítania a lakosságot, így könnyebb lenne elérni a szemléletváltást – mondta Hamza Zsófia, a Hegyvidéki Zöld Iroda projektmenedzsere.