Ha két ember találkozik, akkor leginkább a hasonlóságokat keresik egymásban. Úgy érzik, ha hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek könnyebben találnak témát a beszélgetésekhez, mélyebben tudnak kapcsolódni, és érzik a másik fél empátiáját.
A barátság abban különbözik a szerelemtől, hogy a szerelemnél jelen lévő elköteleződés, intimitás és a szenvedély hármasából hiányzik a szenvedélyesség.
F. Földi Rita klinikai szakpszichológus a Duna Család-barát című műsorában elmondta, a kamaszkori barátság és szerelem alapját is az elfogadás, a közös érdeklődési terület, közösen végzett tevékenységek, őszinteség képezi. Hozzátette, a szerelem azonban ennél több, hiszen magasabb az értelmi töltet a felekben, illetve megjelenik a szexuális vonzódás is.
A kamaszokat elvakítja a szerelem, ilyenkor nem a realitás vezérli őket döntéseikben, és könnyen figyelmen kívül hagynak olyan tulajdonságokat, amelyek éppen nem tetszenek a partnerben. Ez azonban a későbbiekben komoly veszélyforrást is jelenthet.
„Kamaszkorban az is gyakori, hogy egy barátság átalakul szerelemmé, pontosan a közös érdeklődési körök, az közös értékeknek köszönhetően” – mondta F. Földi Rita. Hozzátette, ezekből a későbbiekben tartósabb párkapcsolatok is kialakulhatnak, mivel sokkal biztosabb alapokon álló kapcsolatról beszélünk, a felek sokkal jobban ismerik a másikat.
A szülő felkínálhatja a segítségét a gyerekének a szerelmi ügyek terén, azonban fontos, hogy ne akarjon helyette dönteni – hangsúlyozta a szakember.