A pénzhez való viszony

Az ember és pénz kapcsolatát számos tudományterületet vette már górcső alá. Egy közgazdászok által végzett kutatásnak a célja az volt, hogy a fiatal felnőtt korosztály (18-34 éves) pénzügyi kultúráját feltérképezze. Három szempontrendszer mentén összegezték az eddigi kutatások eredményeit és állították fel saját keretrendszerüket: pénzügyi tudás, magatartás és attitűd. Kutatásukban három halmaz rajzolódott ki: az óvatos megfontoltak, az elégedett kockáztatók és az aggódó költekezők. A legutóbbi csoportot, vagyis az aggódó költekezők csoportját a szerzők, a pénzügyi sérülékenység fogalmával kötötték össze. Ez alapján a felhasznált adataik a fiatal felnőttek egynegyedét érintette a kutatás évében. Ugyancsak aggasztó eredménye lett a Finra Investor Education Foundation felmérésének, mely során az amerikai fiatalok 63 százaléka számolt be nagymértékű stresszről, ha a pénzügyeire gondol.

A szorongás háttere

A pénzügyi sérülékenység és a pénzügyeinkhez köthető szorongás társadalmi szintű probléma, mely hatványozottan érinti a 18-34 éves korosztályt. Ugyan a függetlenedéssel járó financiális szorongásokat megfelelő tudásátadással csökkenteni lehet, ehhez azonban rendszerszintű erőfeszítéseket kell tennünk. Nagyon fontos, hogy a gyerekek akár már általános iskolában is betekintést nyerjenek a pénzügyek világába. Nem szabad megállni a kamatos kamat számításánál, hiszen kevés annak az esélye, hogy a hétköznapok döntéshozatalainál ez önmagában segítségünkre lenne. „A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezésével amellett köteleződtünk el, hogy megismertessük a gyerekeket az alapvető pénzügyi fogalmakkal, játékos módon vezessük rá őket a tudatosságra, melyre élesben először éppen függetlenedésük éveiben lesz szükségük” – mondta Horváth Magyary Nóra, a vetélkedő zsűrielnöke.

„Ha valaki motivált a függetlenedésre, de azt érzi, hogy ez nagyon kis eséllyel következhet be – mondjuk azért, mert valószínűtlennek tűnik az, hogy anyagilag önállóvá váljék, - az erős szorongást élhet át. Kisebb lehet ez a szorongás, ha kevésbé motivált a függetlenedésre vagy kevésbé látja bizonytalannak a megvalósíthatóságot, illetve, ha nagyobb saját kontrollt érez a helyzet alakítására vonatkozóan” – mondta el a vetélkedő szervezőinek Ivánovics Petra, pszichológus. A függetlenedéshez való viszony több tényezőből áll. A családban jelen lévő megélhetéssel, takarékossággal kapcsolatos szorongások átadódhatnak a generációk között, melyeket a társadalmi szinten tapasztalt negatív impulzusok elmélyíthetnek.

A függetlenedéssel járó szorongás annak ellenére jelen van, hogy ma a fiatalok egyre tudatosabbak, így pénzügyeikhez is egyre többen nyúlnak hozzáértéssel. A K&H ifjúsági indexének 2019. harmadik negyedéves adatai szerint egyre többen tesznek félre – a 19-29 éves férfiak 65, míg a nők 42 százaléka rendelkezik megtakarítással. A felmérés szerint a megtakarítási viselkedések nagyon különbözőek: a leginkább tudatos megtakarítási viselkedés 27 százalékra jellemző, ők már hónap elején félreteszik a kívánt összeget. A hónap végén megmaradt pénzt 23 százalék teszi el, 32 százalék csak alkalmanként takarít meg. Mindössze 18 százalékra tehető azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tesznek félre. A függetlenedési szándékot a takarékoskodás célja is jól mutatja: a megtakarító fiatalok fele lakáscéllal tesz félre.

A megtakarítások átlagos összege 418 ezer forint körül alakult 2019 harmadik negyedévében - a 19-25 évesek körében mért átlag 220 ezer forint, ami a 26-29 éves korosztályban már 800 ezer forintra nő.

A feloldás

Tudatosságunk szintje döntő tényező lehet problémáink megoldásában: behunyjuk a szemünket vagy tájékozódunk és alternatívákat keresünk? A pszichológus szerint abban, hogy melyik utat választjuk hangsúlyos szerepe lehet az egyént körbe vevő környezetnek, a rendelkezésre álló lehetőségeknek és a visszajelzéseknek is, valamint az egyén képességeinek.