A stressz mindeninek mást jelent, kinek a heti bevásárlás, kinek a vizsgahelyzet vagy épp egy mozifilm végigülése jelenti a stresszhelyzetet. Elvégre ahány ember, annyi stresszindokátor, stresszfaktor, és stresszmegküzdési technika létezik.
A szakirodalom, azonban konkretizálja a stresszt, ami a szervezetünk különböző ingerekre adott válaszreakciójaként definiálnak. A stressz évezredek óta ismert, s míg az ősembernek az életben maradás kulcsa volt, addig a modern ember életének megkeserítőjévé vált. A globalizációt követően népbetegséggé vált, és a mindennapi élet olyan szerves részévé lett, mint a légzés.
Pozitív és negatív változat
Az állandó jelenlét nem feltétlenül jelent problémát, ha megfelelően meg tudunk vele birkózni, illetve, ha az úgynevezett „pozitív” stressz áll fenn többször.
A stressz két fajtája ismeretes. A „pozitív stressz” a különböző vészhelyzetek elhárításában segít, és ez serkentően hat, elmúltával a szervezet rövid időn belül normális szintre áll vissza. Például a vészhelyzetben elősegíti a menekülést, vagy a vizsga során (ha az illető nem pánikolja túl a dolgot), kreatívabbá teszi az agyat, és a memória működését is fokozza.
Ezzel szemben a „negatív stressz” gúzsba köti a szervezetet. Ez utóbbi a lelki folyamatokon alapszik, és bizonyos élethelyzetek idézik elő. Különféle érzelmi és testi szimptómák, úgy nevezett pszichoszomatikus tünetek kialakulásához vezet. Ezek között például a szívdobogásérzet, a fokozott verejtékezés, remegés, légszomj a leggyakoribb. A negatív stresszt a legapróbb dolgok is kiválthatják, például egy vita, vagy akár a boltban a hosszas sorban állás is.
Stresszkezelési technikák
Nagyon sok féle stresszkezelési technika létezik. Nem kell kétségbeesni, ha eddig nem találtad meg az igazit, mert ahány ember, annyi féle megküzdési technika létezik, így nem mindenkinek válik be az adott módszer. Alább mutatunk kilenc lépést, ami segíthet a megküzdéssel.
Először is fel kell ismerni azt, hogy mi okozza a stresszt, közben pedig a testi tüneteket is kezeljük. Az ideges eredetű szívpanaszokra, izomrángásra, izzadásra a magnézium és B6-vitamin nyújt gyógyírt.
Második lépésként egyetlen kérdést kell felenni: Nem reagáljuk túl a dolgokat? Logikusan, higgadtan gondoljuk végig a dolgot, és írjuk le. Kézzel! A kézírás felszabadító erejű, s bármennyire furcsán hangzik a sport mellett, a legjobb terápia a nehézségek feloldására.
A stresszre mindig megoldható és megoldandó helyzetként tekintsünk, ne egy olyan dologként, ami ellen harcba kell szállni, és le kell győzni, mert el kell fogadni jelenlétét, nem betegségként, vagy gyengeségként felfogni.
Gyakoroljuk a fizikai, valamint érzelmi reakciók csökkentését. A fizikai módszerek a következők:
– mély be- és kilégzés, izomlazítás
– zeneterápia
Szintén hangsúlyos a stressz kordában tartásában az állóképesség és a fittség növelése. Ezt lehet futással, funkcionális edzésekkel vagy éppen sétával is fejleszteni.
Csökkentsük káros szenvedélyeinket, főképp a dohányzást, alkoholizálást, kávézást, mert ezek mind stimulálják az idegrendszert. Törekedjünk arra, hogy legalább 7 órát aludjunk, mert érzelmeink felett csak a megfelelő pihenéssel nyerhetjük vissza a kontrollt. Próbáljuk meg érzelmi állapotunkat stabilizálni a kapcsolatok kiépítésével, ápolásával.
Tűzzünk ki olyan célokat, amelyeket el lehet érni. Az irreális kihívások, csak felesleges frusztrációt okoznak. Fejlesszük önismeretünket, ne várjunk el túl sokat magunktól, persze ez nem azt jelenti, hogy saját apátiánkba tengődjünk!
Végezetül, ne adjuk fel, ha elsőre nem sikerül, elvégre Róma sem egy nap alatt épült!