Jump to content

Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálták szegedi kutatók

2020. 07. 02. 13:00

Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nagy Attila vezette kutatócsoportja részben saját fejlesztésű tesztekkel, az eredményeiket a Plos One című szaklapban publikálták – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a főként gyermekkorban kialakuló, akaratlan mozgásokkal és kontrollálhatatlan hangadásokkal járó Tourette-szindróma körülbelül egy százalékos valószínűséggel fordul elő. Önmagában viszonylag ritka, az esetek jelentős részében más egyéb pszichiátriai betegség, leggyakrabban figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) kíséri, de kapcsolódhat hozzá kényszerbetegség vagy autizmus spektrumzavar is. A tünetek jelentősen megnehezíthetik az érintett gyermekek és családjuk mindennapi életét.

Nagy Attila, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi docense kutatócsoportja a mélyagyi struktúrák, azon belül is a törzsdúcrendszer – bazális ganglionok – vizsgálatával foglalkozik. Kutatási területük széles spektrumon mozog a migréntől a Tourette-szindrómán és a kényszerbetegségen keresztül a borderline személyiségzavarig. Az agykéreg elektromos aktivitásának rögzítése és értékelése mellett fontos vizsgálati módszerük számítógépes tesztekkel a tanulási folyamatok elemzése.

A cikk alapjául szolgáló kutatásokat a budapesti Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciával együttműködve végezték el 46, 8 és 18 év közötti Tourette-szindrómás gyermek – és ugyanekkora létszámú kontrollcsoport – bevonásával. A vizsgálatok alapjául egy az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemen fejlesztett vizuális teszt szolgált, melyet a szegedi kutatók magyarítottak és továbbfejlesztettek, valamint kiegészítettek egy hangalapú és egy audiovizuális feladatsorral is.

A teszt első felében a gyerekeknek asszociációkat kell képezniük, s a visszajelzések alapján megtanulják, mely ingerpárok tartoznak össze. A második szakaszban már visszajelzés nélkül kell felidézniük a tanultakat, s olyan feladatokat is kapnak, melyek korábban nem szerepeltek ugyan, de ki lehet következtetni a helyes választ. A módszer első része, mely az egyenértékűség tanulását teszteli, a törzsdúcokhoz kapcsolódik, míg a felidézés és a generalizációs rész elsődlegesen a hippocampus feladata.

Az eredmények szerint ugyan romlik a Tourette-szindrómás gyerekek asszociációs képessége, szignifikánsan gyengébben tanulnak, viszont ha valamit már elsajátítottak, azt felidézni és általánosítani pontosan olyan jól tudják, mint az egészséges társaik.

Nagy Attila szerint a törzsdúcok működési sajátosságainak pontosabb megismerése a Tourette-szindrómás gyerekeknél a gyógyszeres kezelés mellett új lehetőségeket nyithat a viselkedés-, pszciho- és multiszenzoros terápiában. A teszteket továbbfejlesztve, az agykérgi elektromos aktivitás mérését is bevonva a neurológiai és pszichiátriai betegségek differenciált, korai és pontosabb diagnosztikája is elérhető lehet.

(Forrás: biokalauz.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)