A közlemény szerint a Telenor az Ipsos kutatóintézetet kérte fel egy átfogó kutatásra, amely többek között megállapította: az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla.

A szülőknek csupán 14 százaléka tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24 százalékuk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. Tízből egy gyerek vallotta be, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak.

A TudatosNet Online zaklatás című videója arra hívja fel a figyelmet, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, annak jelentése.

Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője a közleményben kiemelte: a járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, amelyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek, és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat. Többek között ezzel is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat – tette hozzá.

Az Ipsos felmérése azt mutatta, hogy lényegében minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, de csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit.

A kutatás szerintaz iskolás gyerekek 57 százaléka találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36 százalék), a 9. osztályosnál idősebbeknek pedig a 61 százaléka.

Ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek.

Bár a választ adó szülők 89 százaléka tisztában van azzal, hogy, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak 56 százalékuknak van rálátása. A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé.

A gyerekek 39 százalékával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikáltak az interneten, ugyanez a középiskolásoknál jelentősebb arányú, 60 százalékukra igaz. Az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden 10. tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel – állapította meg a kutatás.

Az Ipsos kutatása 534 olyan szülő online megkérdezésével zajlott 2021 januárjában, akinek legalább egy, 7 és 18 év közötti gyereke van.

Fel kell készíteni a gyerekeket a tudatos internethasználatra, hogy online is biztonságban legyenek – hangsúlyozták szakemberek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI), a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közös, a biztonságos internet nap alkalmából tartott keddi online sajtótájékoztatóján.

Bencsik Balázs ezredes, a NBSZ NKI vezetője arról beszélt, a gyerekekkel még az előtt meg kell ismertetni az internethasználat veszélyeit, hogy okoseszközt adnának a kezükbe, utána pedig folyamatosan figyelni kell, mi érdekli őket, milyen oldalakra regisztrálnak, és milyen viselkedést tanúsítanak az online térben.

Kurkó-György Zsuzsánna, az NGYSZ Safer Internet Program projektkoordinátora szerint fontos, hogy a gyerekek ne csak az online tér előnyeit lássák, hanem legyenek tisztában a veszélyekkel is. A gyerekek oktatása mellett kiemelte a szülők, pedagógusok felkészítését, mert az ő felelősségük is, hogy a gyerekek biztonságosabb környezetben tudjanak internetezni.

Szabó Henrik alezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrség honlapján megújult az internetbiztonsági csatorna, ahol részletesen foglalkoznak a témával.

Hozzátette, azt tapasztalják, hogy nő a kibertérben elkövetett csalások száma, és minden platformon lehet csalókkal találkozni, ezért fokozott óvatosságot kért az internetezőktől, a Facebookon pedig az Internet tudatosan oldalon hívják fel a figyelmet az internet veszélyeire.

Elmondta, gyakoriak a romantikus csalások, amikor párkeresés ürügyén férkőznek az áldozat bizalmába, majd ajándékot, pénzt csalnak ki tőle. Körültekintést kért a párkereső oldalara regisztrálóktól, és azt javasolta, senki ne osszon meg magáról kompromittáló képet, bankkártyaadatokat vagy online fiókokhoz tartozó adatokat.

A biztonságos internet napot (Safer Internet Day) 18. alkalommal rendezik meg. A keddi eseményen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) a közösségi média veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: a közösségi média kiemelt szerepet tölt be az emberek közötti kapcsolattartásban. Az elmúlt csaknem egy évben a koronavírus-járvány miatt ez még fontosabbá vált, hiszen számos országban – köztük Magyarországon is – különböző korlátozásokat vezettek be, az online közösségi oldalak révén viszont legalább virtuálisan lehetett tartani a kapcsolatot az ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal.

A statisztikák alapján Magyarországon a Facebook az egyik legnépszerűbb közösségi média platform, melynek felhasználói bázisa folyamatosan növekszik. A közösségi média felhasználó körében a fiatalabb korosztály a legaktívabb – írták, megjegyezve: ami különösen problémás a kiskorúaknál. A legtöbb közösségi oldal használatára vonatkozó korhatár 13 év, azonban a felhasználók valódi életkorának ellenőrzése nem biztosított.

Kiemelték, hogy a gyermekek esetében a közösségi média használat komoly pszichológiai következményekkel járhat.

Példaként említették többek között, hogy felerősödhetnek a deviáns viselkedési magatartásformák; félelem alakulhat ki a valós, fizikai kontaktusoktól, személyes beszélgetésektől; az úgynevezett FOMO (vagyis a kimaradástól való félelem), tovább erősíti a függőség állapotát; a gyermek online zaklatás áldozata vagy elkövetője lehet. Ezeken felül kitértek a nem biztonságtudatos internethasználatból eredő kockázatokra is, mint a káros tartalmak, az adathalászat, az adat- és személyiséglopás.

Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy a gyermekekkel még az előtt megismertessék az internethasználat veszélyeit, mielőtt okoseszközt adnának a kezükbe.

Ezután pedig folyamatosan figyelemmel kell követni, mi érdekli a gyermeket, milyen oldalakra regisztrál, és milyen viselkedést tanúsít az online térben. A szülőknek figyelemmel kell kísérniük az online létből eredő kockázatok alakulását is.

A kibervédelmi intézet felhívta a figyelmet arra: mivel a közösségi oldalak ekkora szerepet töltenek be az életünkben, különösen a fiatalokéban, ezért nem csak a klasszikus technikai kiberfenyegetésekkel, hanem a mentális és fizikai következményekkel is számolni kell. A biztonságos internet naphoz kapcsolódóan az NBSZ NKI egy figyelemfelhívó kisfilmet készített.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat korábbi közleményében felidézte: a biztonságos internet nap – Safer Internet Day (SID) – célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Program akciótervében csaknem 170 országban ugyanazon a napon hívják fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire.

Az idei SID magyarországi együttműködő partnerei a Microsoft Magyarország Kft., a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) és az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK).