Jump to content

A válság, néha nem is olyan válságos

2016. 07. 10. 12:30

A válság egyszer mindenkit érint, olyan globális dolog ez, amit még a legjobb tervezés árán sem lehet elkerülni. De mit tehetünk, ha beüt a krach?

Először érdemes definiálni mit jelent a válság. Hivatalos megfogalmazása szerint a krízis olyan feszült, fájdalmas állapot, mely fenyegetettség, kilátástalanság és elveszettség érzését okozza, magában hordozza a pozitív és a negatív irányba történő változást is, fordulópontot jelent az egyén számára, mely tovább terheli problémamegoldó kapacitását, elégtelenség érzését okozza.
Ugyanakkor mindenki számára más minősül krízisnek. Mivel az emberek stressz illetve terhelhetőség mércéje eltérő, ezért egyes típusoknak, már a kisebb válsághelyzetek is egy lavinát indítanak el.

A válság két dologra hívja fel igazán figyelmet: arra, hogy valamin változtatni kell, illetve azokra a rejtett „hibákra” melyeket elkövettünk magunk vagy környezetünk ellen.

Mint mindennek a válságnak is több szakasza van. Az első szakasz az előjelek szakasza, mely –ha már gyakran előfordult –orvosolható lenne egy kis cselekedettel, ám ez sokszor elmarad. Ezt követi az akkut szakasz, amelyben a válság tombol, majd elérkezik a krízispont, ahol a baj tetőzik. Ezt követően három opció marad, vagy sikeresen megoldjuk a problémát, vagy beleroppanunk, a harmadik verzió szerint pedig a probléma egy bizonyos szinten állandósul. Habár ez a krónikus állapot is megszűnik egy idő után, az nem mindegy, hogy milyen kimenettel zárul.

A válság során viszont önmagunk feltárására is sor kerül, illetve egész más szemszögből is látunk olyan dolgokat, amelyre eddig nem is gondoltunk. A válság szó alapvetően negatív tartalmú, de nem szabad azt elfelejteni, hogy minden krízisből lehet tanulni, következtetést levonni, és korrigálni.

A válság bármennyire is furcsa, olykor egy lehetőség, és akár még hasznos is lehet, hiszen mindent előröl lehet kezdeni.


További érdekességekért, bátran keresse fel a Biokalauz Facebook oldalát!
Fotó: mtninet.com