Eddig jobbára a nagy termetű fajokat táplálék, takarmány (algaliszt), műtrágya, kozmetikum, agar-agar, antibiotikum stb. előállítására használták. Az algáknak a környezetvédelemben is kitüntetett szerepük van, minthogy a szennyvizek tisztításában jól beváltak. Nemrégiben figyeltek fel arra, hogy a napenergia kiváló hasznosítása révén tömegtermesztéssel – irányított fotoszintézissel – energiatermelésre is felhasználhatók.

Németországban jelenleg a primér energiaigény jelentős százalékát tudják bioenergiából fedezni, mindenekelőtt repcéből nyert biodízelre alapozva. Azonban a repcetermesztés igen nagy területeket vesz igénybe, ezért is az efféle energiatermelés nem elég hatékony. Az algák ebből a szempontból sokkal hatásosabban „dolgoznak”, minthogy fotoszintetikus hatékonyságuk messze felülmúlja a repcéét.

Egy adott mikroalga-populációban valamennyi sejt egyforma hatékonysággal fotoszintetizál. Ismeretes, a magasabb rendű növényeknél a fotoszintézisben csak a zöld levélsejtek vesznek részt, a gyökerek és szárak képződésében részt vevő sejtek viszont nem. Így a mikroalgákból termelődő biomassza mennyisége tízszerese a szántóföldi növényekének. Az így nyert biomasszából aztán biogázt, biodízelt, bioetanolt lehet termelni.

Fotó: freedigitalphotos.net forrás:biokalauz.hu/agroinform.com