Vagy, mondjuk a gyilkos galócára, ami kifogástalanul természetes, de ha megesszük, belehalunk. De leszámítva az ilyen triviális példákat, attól, hogy egy termék csomagolásán az szerepel, hogy természetes, még nem biztos, hogy az jobb választás, mint a másik, amin nem szerepel. Hasonlóra szeretett volna rávilágítani az Only Organic szervezet is, ami The Natural Effect címmel posztolt egy videót. Ebben azt mutatják meg, hogy milyen könnyen manipulálhatóak vagyunk a vásárlás során: gyanakvás nélkül elhisszük valamiről, hogy egészséges csak azért, mert a "Természetes alapanyagokból készült" logó is rajta van a csomagolásán, pláne, ha mellédobják még egy pajta képét is.

Egy marketingszakember elmagyarázza, milyen csodálatosan megy az üzlet, amióta kitalálták a "természetes" címkét. Amióta erre rájöttek, még a szemetet is simán el tudják adni, hiszen a hatályos szabályok értelmében gyakorlatilag bármire ráírhatják, hogy természetes. Sőt, ha veszel egy kukoricát (100%-ban természetes) és egy gombaölőszert (100%-ban természetes), és ezeket összerakod, az máris 200%ban természetes! Szermaradványok, szélsőséges mértékben feldolgozott termék, sebaj, ráírjuk, hogy természetes, és máris egekbe szöknek majd az eladások.Csakhogy, a hosszúnevű dolog is lehet természetes!

És itt van a kérdés másik oldala. James Kennedy kémiatanár blogján teszi közzé grafikáit, melyeken megmutatja, mi szerepelne az egyes gyümölcsökön és más ételeken, mint például a tojáson, ha kötelező lenne feltüntetni az összetevőlistát. Láthatjuk, hogy egy kiviben vagy maracujában is (lenti képünkön) mennyi gyanúsnak tűnő kémiai összetevő található, holott semmi másról nem beszélünk, mint egy gyümölcsről.

Így festene a kivi és a maracuja csomagolása, ha fel kéne tüntetni rajtuk az összetevőket.