A szél a légkör termikus egyensúlyának megbomlásából eredő légmozgás. A Földet érő napsugárzás hatására helyenként eltérően melegszik fel a felszín. A felmelegedés hatására a légtömegek eltérően melegednek fel, így a légsűrűségben és légnyomásban is különbségek keletkeznek. E különbségek hatására a légkörben áramlás alakul ki, míg a nyomás és sűrűség viszonyok ki nem egyenlítődnek. Minél nagyobb az egyes légtömegek hőmérséklet különbsége, annál hevesebb szelek alakulnak ki. Vannak olyan földrajzi helyek, ahol a szél gyakorlatilag folyamatosan fúj. Az ilyen területeken a nyomáskülönbségek nem egyenlítődnek ki, mivel a szomszédos helyek talajának hőelnyelő képessége erőteljesen eltér. A szélenergia hasznosításának szempontjából ezek a legideálisabb területek. A szélenergia másik jellegzetessége, hogy ritka esetektől eltekintve az iránya is változik. A szélenergia hasznosításánál ez szintén figyelembe kell venni.

A szél erejét ősidők óta tapasztalhatjuk. Fákat csavar ki tövestül, erdőket tarol le, homokhegyeket hord el, a vizeken hatalmas hullámokat kelt. A szél energiáját a legrégibb időkben csak a hajók hajtására használták fel, vitorlába fogva. Amikor kialakult a szélmalom gondolata a vitorlás hajóról vették a mintát. Vitorlákat feszítettek ki a szélkerék küllőire. Szélmalmok romjait a kutatók az Irán-Afgán határ közelében is felfedeztek egy expedíció során. Hasonló megoldásokról szóló leírások és vonalas vázlat származnak egy ókori arab tudós, Diszmasghi (i.e. 1271) -tól.

Mindezekből arra is következtethetünk, hogy a szélerőgépek legősibb típusai függőleges tengelyűek voltak. A függőleges tengelyű elrendezés további oka az egyszerűbb szerkezetű megvalósítási módja is lehetett. A középkorban használt szélkerekek vitorláit csak a felső szegélyük mentén erősítették a lapátokra, ami által a szél a vitorlákat csak az egyik oldalon feszítette a tartórácsra és az alsó részen lebeghetett. Bármely irányú szél esetén működőképes volt, szabadon forgott a házak tetejére elhelyezve.

A szélkerék továbbfejlesztett termékére Kis-Ázsiában és a görög szigeteken találhatunk, még ma is működő példákat.

A Németalföldön fejlődött ki egy típus, amelynek kúp alakú teteje a szélkerékkel együtt volt elforgatható. Ez a típus hollandi néven vált ismertté. Németországban egy másik hasonló megoldás terjedt el az un. Bock-malom, amelynek torony alakú teste van felszerelve szélkerékkel.

Magyarországon összesen 37 szélerőmű működik, összesen 172 toronnyal, 329 325 kw beépített teljesítménnyel. A legtöbb szélerőmű az ország északnyugati részén, főként Komárom és Mosonmagyaróvár környékén található. Magyarország pillanatnyilag a 32.a világ nemzetei között a szélenergiát előállító országok ranglistáján.

(Fotó:ujenergiak.hu)