A multinacionális cégeknél már előírás, hogy csak zöld minősítésű épületben bérelhetnek irodát. A tulajdonosoknak ez azért előnyös, mivel a bérlő stabil, tőkeerős társaság. A bérlő számára pedig azért előnyös az ilyen iroda, mert olcsóbb a fenntartása. Ez főleg nyáron jelentős, amikor a hűtés megnöveli a villanyszámlát. A Laurus saját tapasztalata szerint a zöld irodaház 30 százalékkal kevesebb elektromos energiát és 25 százalékkal kevesebb vizet fogyaszt.

A felújítások során több tulajdonos szerzi meg - utólag - irodaházára a zöld minősítést, ez azonban soha nem jár akkora előnnyel, mint amekkorával az eleve így tervezett épület bír. A "zöldnek" tervezett iroda tájolása, a homlokzatának a kialakítása, az esővíz összegyűjtése WC-öblítésre, mind olyan körülmény, amelyet utólag már nem lehet megvalósítani.

A legismertebb minősítési rendszer az Egyesült Királyságból származó, 1990-ben kialakított BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assesment Method), valamint az Észak-Amerikából elterjedő, 2000 óta létező LEED (Leadership in Energy and Environmental Design). Mindkét rendszer minősítése igényelhető már létező, valamint újonnan fejlesztett ingatlanokra is.

A BREEAM rendszerben külön-külön minősíthető maga az épület, az üzemeltetés és a szervezeti működés 5 fokozatban. A LEED minősítés 4 fokozata az egész rendszert együttesen vizsgálja, így figyelembe veszi az épületet, mellette pedig párhuzamosan az üzemeltető és a bérlők fenntarthatósági erőfeszítéseit is.

Európában fontos szerephez juthat a jövőben a német DGNB által kifejlesztett rendszer, illetve az Európai Unió Green Building Programja is.

(Forrás:biokalauz;MTI/Fotó:ng.hu)