Lehet másodlagos biomassza, amely a természetes állati vegetáció, valamint az állattenyésztés fő- és melléktermékei. A harmadlagos biomassza pedig a bioeredetű anyagokat használó iparok fő- és melléktermékei, a települések hulladékai.

A biomassza megújuló, természetes és biológiai eredetű energiahordozó. A Nap energiáját a szerves organizmusokban való megkötéssel tárolja. A szilárd biomassza a fitomassza. A légnemű biomassza a biogáz és a folyékony biomassza pedig a biodízel, bioetanol.

A biomassza egyszerre nyersanyag és hulladék is, amely nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre. Alkotóelemeinek nagyját újra lehet hasznosítani.

A bioüzemanyagok olyan megújuló energiaforrások, amelyek elméletileg soha nem meríthetők ki. Az bioüzemanyag égetésével szén-dioxid keletkezik, amelyet a növényi biomassza fotoszintézis útján megköt és újabb biomassza létrehozására használ fel. Széndioxid-semleges az a bioüzemanyag felhasználás, amikor a létrehozás és elégetés során keletkező szén-dioxid nem több, mint a biomasszában megkötött szén-dioxid. A bioüzemanyag felhasználása fontos eszköze lehet a globális felmelegedéssel felvett harcunkban. Mérsékelhetik a közlekedésben a kőolajszármazékok használatát.

Az Európai Unió arra törekszik, hogy a bioüzemanyagok felhasználását növelje, melynek elérése érdekében létrehozta az Európai Bioüzemanyagok Techcnológiai Platformját. A globális felmelegedés problémája számos alternatív megoldásra buzdítja a tudósokat. Mivel a globális felmelegedés egyik fő okozója az autók szén-dioxid kibocsátásának nagysága, így a bioüzemanyagok felhasználása nagy lendületet vett.

(Fotó:komlomedia.hu)