Hogy miért alszunk egy sokat vitatott kérdés, de az még inkább, hogy hogyan. Természetesen pihenünk, hogy a szervezet regenerálódjon, és az agy is tudjon egy kicsit lazítani. De nem mindegy hogyan tesszük. Az alvás két szakaszra osztható. A REM és az Non- Rem-re, ami tovább bontható 4 alszakaszra.
Az Non-Rem (gyors szemmozgás nélküli, avagy non-rapid-eye-movement) első fázisában – szendergés - az éberség-alvás határán áll a szervezet. Lassuló szemmozgás, és izomtónus ernyedtség kezdődik. A második fázisban –felületes alvás - , ami 10 perccel az első után következik, a szemmozgások megszűnnek, és az izmok teljesen elernyednek. A szívverés és a légzés lassul. Ez a szakasz nagyjából 20 percig tart és a legjelentősebb. A harmadik szakaszba – közép mély alvás - lépve a szívverés és légzés eléri a legalacsonyabb szintet, az agy pedig delta hullámokat kezd előállítani. Az utolsó fázis – mély alvás – az alvásidő 15-20%-át teszi ki. Az embert ebből nehéz felébreszteni. Ahhoz hogy felkeljen valaki, először vissza kell esnie az előző szintekre. A 3. és 4. fázis alatt áll helyre testünk energiaháztartása, és ekkor zajlik a növekedési hormonok termelése is. A Non REM szakaszt a REM (gyors szemmozgás, angolul: rapid-eye-movement) követi A REM fázisok alatt álmodunk, ilyenkor az agyi aktivitás csaknem magasabb, mint ébrenlétkor. Az izmok ugyan ernyedtek, de a szem gyors mozgásokat végez és a légzés is szabálytalanabbá válik.
Ha nem aludnánk, az agy működése megváltozna, ami a közérzetre, viselkedésre is kihat- Ahogy azt már tapasztalhattuk, egy éjszakányi nem alvás után is minden nehezebbé válik ébren.
