A fájdalom számos formában jelentkezhet. A tenziós - tompább fájdalom, nincs adott helye -, migrénes –erős fájdalom, az egész fejet érinti - és a clauster – erős, kínzó fájdalom, jellegzetesen a fej egyik felén vagy a szem körül– a három fő. Az utóbbi kettőt vaszkuláris fejfájásként szokták emlegetni.

Mindnek előtt azonban le kell szögezni, hogy az agy nem érzékeny a fájdalomra, szóval sosem kaphatunk fejfájást, a saját agyunktól. A fájdalom valójában az agy körül van, és rengeteg helyről származhat. A bőr, a csontok, a hallójárat, a fül, a száj érzékeny a fájdalomra, szóval pl.:innen származnak a fájdalmak.

A tenziós fájdalom az izmok feszült állapotban tartásából fakad. Ez kisugárzik az arcra, a nyakra, és az agyat védő szövetre. Azért érezzük a fájdalmat, mert az izomfeszültség ingerli a fájdalom receptorokat, amelyek üzenetet küldenek az agyba, az érzékelő kéregnek. Kiváltó okai a stressz, a szem megerőltetése, vagy a túlzott gyógyszerhasználat.
A migrén esetében az agy véráramlásának megváltozása állhat a fájdalomérzet mögött. A helyi oxigénhiánynak köszönhetően görcs áll be az agyi artériákban, illetve megduzzadnak a véredények. Bár a tudósok véleményei megoszlanak a megállapítás helyességét illetően. A migrén kialakulása a rossz alvásra, stresszre, helytelen étkezésre, és az időjárás változásra vezethető vissza. A migrén általában 4-72 órás időtartam közé tehető, és gyakorta látászavarral is párosul.
A clauster elnevezésű fejfájás kiváltó okait, még mindig nem sikerült feltérképezni, de a tudósok szerint az agy vérkeringésének hirtelen megváltozása okozhatja. A fájdalom, hetekig-hónapokig is eltart, gyötrelmes kínokat okozva.

A legjobb megoldás azonban mégsem egy tucat fájdalomcsillapító beszedése, mert az egy idő után deaktiválja a természetes fájdalom irányító központot, ami így a legkisebb fájdalomra is erőteljesebben reagál majd. Így annyit tehetünk, hogy pihenünk, és kivárjuk, amíg csillapodik.