Számos spekuláció, és találgatás övezte azt a tényt napjainkig, hogy vajon egy állati szerv tudna-e emberi testben is működni funkcionálisan. Az állatvilágból a sertés szervei mutatnak hasonlóságot az emberi szervekhez így, a kísérletek ez irányba indultak el.
A múlt héten egy, egy éves kutatás fejeződött be egy bejelentéssel, miszerint egy pávába transzplantált sertésszív több mint egy évig túlélt, a műtétet követően. Így elkezdődtek a spekulációk, hogy talán a hosszú transzplantációs listákon várakozók számát csökkenteni lehet, ha a sertést nem csak (el)fogyasztási aspektusból vizsgálnák.

Hogy miért lehetséges a sertésből származó szerv emberbe ültetése, és miért gondolják sikeresnek? Mert pl. a malac szíve anatómiailag hasonlít az emberéhez, illetve az ő esetükben kevesebb a szívbetegség kockázata, így kiválóan helyettesítheti egy emberét. Valamint a malacok gyorsan megnőnek…
Ugyanakkor az eljárás etikai kérdések sorozatát veti fel, illetve csak pávákon tesztelték, aminek a szervezete másként reagál, mint az emberé, ám a tudósok bizakodóak. A háborúk ideje alatt nem voltak meglepők, az állatokból származó transzplantációs szövetek, pl. az 1682-es évből származik egy olyan feljegyzés, miszerint egy orosz katona betört koponyája, egy kutyából származó csöndtöredékkel lett helyreállítva.