Az ég nem is kék, egyszerűen csak az átlátszó levegő és az abban szétszóródó, megtörő és visszatükröződő színek egyvelege. Egyszerűen szinte minden színárnyalat fellehető benne. Ez az oka annak is, hogy közvetlenül a naplemente után egy maximum két másodpercig látható az égen egy kis zöld villanás.

Habár a kék kiterjedése nagyobb, mint pl.: a benne található vörösé.

Az az árnyalat, amelyik magasabb frekvencia tartalmú az jobban kiterjed az atmoszférában. Szóval az ultraibolya nagyobb kiterjedésű, mint a kék, ami nagyobb kiterjedésű, mint a zöld, ami nagyobb kiterjedésű, mint a sárga, ami nagyobb a pirosnál, ami csak az infravörösnél nagyobb kiterjedésű.

Habár ezek közül nagyon kicsi fény hatol át az atmoszférán, mert a legtöbbje tovahalad, és visszatükröződik aminek köszönhetően látjuk a Holdat és a csillagokat.

A Nap valójában színes fények tömkelegét bocsátja ki, de az emberi szem ezt fehér vagy semleges színként fogadja be.

Az ég azért tűnik kékesnek, mert a napfény és visszaverődések miatt a szem kéknek érzékeli. Valójában a nap sugaraiból érkező színek közül a vörös és a magas frekvenciájú kék szín, illetve a szem számára fehérnek értelmezett sugarakból tevődik össze. Ugyan ez történik, amikor naplementét látunk. Valójában a kék és vörös színeket értelmezi a szem narancssárgának.

Micsoda szemfényvesztés!